Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-14 [1330]

\y MölAÍBRáZAG. - UTÓDALLAMOK. A "Temps" ,/10/ közli Jean Appietonnák párisi jogászprofeszszomak cikkét, melynek cime "A román agrártörvények és a trianoni szerződés", A szerző cikkében teljesen a román álláspontot teszi iragáóá n kijelenti, hopy ha a magyar álláspont győzne, ez súlyos sérelmet jelentene az áljami szuverenitás elmére és bajba hozná egy olyan agrárreformot, anelyet nagy áldozatok árán valósitottak mag„ melynek köszönhető, hogy Feleteurópában a bolsevizmus ellen ogy áthághatatlan 4 ÍViat sikerűit emelni. A cikkiró szerint a mai román területen rendkivüli ogószségtej en volt a birtok eloszlás, ugy hogy már 1914. máj usában a alrcoUTiá^yozó g/ülés a 1 határozta az agárreform megvalő^i lábát. j.biV-ben pedig módosították a rr.. alkotxaánytazzal, hogy a földök nsmüöti érdekből kksajáttitnak, S&y I^JlB. december 16-i törvónyrandelet, és az 1921. július 17-i törvény tart$&waziál| a reform vógrshajtását, A kisajátítások szerinte r>er kártalanítás néikul történtek, különben is amikor a reformot elvbea elhatározták, akkor a román pénz még arunyparitáson állott. Ea fceiiát a nagybirtokosok, akiket kisajátítottak vesztességet szenvednek a lei értékcsökkenése következtében, csup^i a kényszerérfolyannak a súlyát érzik, ami egész Európában általános dolog. \ román agrárt örvény szerinte seiranjtfóle megkülönbözztetást nem tett a klsajátitotl földbirtokosok között. A franciák, angolok éppen od^an feltételek msllstt íettek kisajátítva, mint a magyarok ós németek. A Magyarországra ortáit erdélyi birtokosok, azonban privilégiumot követelnek a maguk számára románt fiiuöa s olyan ká; tóritóst akarnak, amely felülmúlná \ rr.r:in költségvetést. Románia seohasen fogadta el a vegyas dpntőb^rő;^ i ileU'koco.ígét, ezt már Killerand is kijelöltet te pörbeo<;ódób<m Ani a békeszerződés 250-ik cikkét illeti, amelyre a magyarok hivatkoznak, Apple tea azt non*ia, ho^v *?. • *»*«# c4ak ° h8

""