Lapszemle, 1927. szeptember
1927-09-14 [1330]
ború fel vagy zárlat alól mentesitika magyar birtokokat, de hát a kisajátitás az nva háborús intézkedés* hanem állami törvény, amely az alkuteaáhyha*. része a amely ezt már a békeszerződések előtt elrendelte, közérdekből, kártórités mellett. A 232.-ik cikkely is csak megerősiti azt a felfogást, hogy a 250. csak a volt ellenséges birtokok elleni háborús rendszabályokra vonatkozik áem pedig agrártörvényé: re. Erre a legjobb érv szerinte az, hogy a béketárgyalások alkalmával a magyar korrány kérte, hogy a békeszerződés védje meg a magyar állampolgárokat az agrárreform következményeitől, ezt a kérelmet azonban é nem teljesítették, A magyar kormány különben is akkor nem kórt mást, mint azt, hogy a magyar állsmpoigárokat ugy kezeljék, mint a román nem zetiségüsket, 1923-ban pedig, folytatja Appletan, a magyar és román tárgyaló felek Brüsszelben a 2S0-ik cikk értelmezése tekintetében ugy állapodtak meg, hogy a magyar képviselők elismerik, hogy a békeszerző* dós az optánsok birtokainak kisajátítását am tiltja meg, A trianoni szerződés tehát nem teszi lehetővé, hogy a magyar optánsok kivonják magukat a román agtátörvények alól. Do nem tehetik ezt a nemzetközi jog elvei szerint sem, \ vegyes biróság, amelyet a 250. cikk állitott fel, ebben az ügyben nem illetékes, mert Appleton szerint ez a biróság nem illetékes nemzetközi magánjogi kérdések eldöntésére, hanem csak azoknak a speciális nehézségeknek az elbirálábára, amelyekét a szerzőoések hozzá utalnak. Ha a magyar birtokosokat követelésük szerint elégítenék ki , a Jegkiáltóbb egyenlőtlenség keletkeznék Erdélyben s egyedül a magyar nagybirtokosok mentesülnének a kisajátítás alól, amelylyel a franciákat, éppen agy sújtanának mint a románokat, A román agrárreform végeredményben egy üdve s munka, amelyet nem szabad magánérdekek kedvéért megakadályozni, A "Temps" belgrádi jelentése szerint a fiumei magyar transitóra vonatkozó tárgyalások Belgrádban szeptember 20-án kezdődnek meg.