Lapszemle, 1927. szeptember

1927-09-09 [1330]

nagy csalódást jelent. Annak beismerése, hogy a kiüritée csak Németorsaág résséról való kellő engedményekért képselhető el, állandó nyo* más esskösénak és esáltal a Népasövetaégben való lengyel-franc aia akció élőké ssitéseként van elgondolva* Aat akarják, hogy németorsaág a kisujj át nyújtsa oda, hogy később megfoghassák ae egésa kesét* Ebben rejlik a nagy vesaedelem* Assintén nagynémet "Kreuaaeituig

H /7-410/ geníl W.S.-leveleaője a hollandi, külügymlnisster javaslatát a ssepiember 6*-i nap eseményének monija, amely különösen a német delegációnak jött váratlanul, mert Stresemann as ülésen egyáltalán nem volt jelen, de ugylátesik, hogy Chamberlain e réesben asintén meglepetésnek volt kitéve* A javaslat as addig teljesen unalmas ülésnek egy csapással n^gy jelentőséget adott éabisonyára a 1 engyel-francsia manőver első felvonásának tekinthető, aai már abból ie kiviláglik, hogy as előbb már a saó saoroj értelmében majdnem elaludt Briand esámos elvbarátjával busgón tapsolt a javaslatnak* A holland külügyminisat ern«k ae a kijei esése, hogy nemsetkösi nehésségek elhárítása a Népssövet ségi Tanáos feladatát képesi, a tudósító ss érint világos oélsáe as ol ass-j ugos sláv konfliktusra és elárulja Fra ncaiaorsaágnak a de Jouveosl által a nép ssövet s égi delegációból való kilépése alkalmával formulázott álláspontját* Chamberlain és hivei hűvösek maradtak* A németek tartoaJoodóak voltak, csupán Breitscheid "•elvtárs'* csatiako %W ahhos as általános hel ysslé shea , a mely a s egésa teremben hallható volt* A legvadabbul a román Titulescu vieelkedett* Nem latsa ott aaokhoi tartosxl, akiket a holland javaalat meglepett* Már elő

v

b Beneaael együtt as eljövendő dolgok fölötti elősetes örömében oly hangosan viselkedett, hogy jr> elnök kénytelen volt egy teiemss Olgát hossákülie rt* Most ujjongva kiáltotta a romána terembe: "Próbálótok érvényesülni egy 43 s savas attal bi ró tö bbeég ellen,