Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-30 [1329]

niszter, hogy a Népszövetség elodázása a magyar közvéleményben mély benyomást és feltűnést keltett s azt az érzést; hogy a folytonos halasztás mögött politikai konaiderációk rejlenek, s hogy itt egy birói ügybe politikai kérdéseket hoztak be. Ránk nézve semmiesetre 3em közömbös, hogy a döntőbiróság intézménye teljesen kiforgattassék ere deti jellegéből s ezáltal a döntőbíróság ez az értékes nemzetközi je gi vívmány, amely a gyengék jogainak leghathatósabb védelmezője az erősebbek játékszeróvó váljék. De nemcsak általános morális okokból tartja szükségesnek a magyar kormány a magyar állampolgárok jogainak megvédelmezésót, hanem azért is, mert ha a magyar állam akármilyen formában belemsnne abba, hogy polgári jogaikban csorbulást szenvedje nek, ezek joggal fordulhatnának kártórité3Órt a magyar biróságokhoz a magyar állammal szemben; amely a kártérítést tőlük bizonyára nem tagadná meg. Nem képzelhető, - mondotta- -, hogy a Népszövetség enyire világos helyzettel szemben tovább késedelmeskedjék ós bizton remélem, hogy a szeptemberi ülésszakban teljesíteni fogja ezeket a kötelezettségeket, melyek a trianoni szerződésből fakadnak. Apponyi Albert gróf is nyilatkozott a népszövetségi tanácskozásokról az "Az Esf^iek, Kijelenti, hogy a magyar-román döntőbíró mm m* m* mm mm mm mm* mm mm mm mm mm mm sági kérdés anyagát alaposan át tanulmányoz vaj szinte vidámén indul Genfbe, ahol Magyarország a jog álláspontját képviseli. Ez ad ne-' künk erőt ós a fel tótlen biztonság érzetét. Nem is gondolunk arra mondotta* hogy ne a magyar álláspont, vagyis a jog álláspontja győzzön, ezt el sem tudjuk képzelni. De bármilyen legyen is az eredmény csak a mi javunkra szolgálhat. Mert egy esetleges kizártnak tartott, kedvezőtlen döntés is, alkalmat ad arra, hogy felkeltsük a világ kos véleményének érdeklődését a súlyos igazságtalansággal szemben. Ha ez a kizártnak tartott esőt megtörténnók

s a békeszerződések alapjukban