Lapszemle, 1927. augusztus

1927-08-30 [1329]

rendülnének meg. Rámutatott Apponyi arra is, hogy a magyar-román bi> tokperek problémájával a nyugati országokban nem a politikusok,hanem elsősorban a jogászok foglalkoznak igen nagy mórtékben. %ósz irodalma van már ennek a kérdésnek s a megjelent francia, angol, német szakmunkák 9C %-a a magyar álláspontot teszi magáévá. A kérdés tüzetes tanulmányozása közben a külföldi jogásztársadalom arra is ráeszmélj hogy a román agrárreformnak tulajdonképpen nem szociális céljai voltak^ hanem a valóságos cél az elmagyartalanitás volt,"dehungari•ation", amint egy külföldi jogtudós munkájában olvasható.A magyar-román döntőbírósági üggyel foglalkozva a "Pesti Hirlap" vezércikke rámutat arra

á hogy a magyar kérdést ma már nem lehet sutbaállitani

a szemmelláthatólag nyilt zavar* ugy hogy a Népszövetség egÓ3z hivatásának tengelyévé fog kialakulni. A szeptemberi ülésszakon nyilvánvalóvá laz, hogy a magyar kérdésben csomósodik ösa sze a Népszövetség egész létjogosultsága. Lehet- irja a lap -,hogy amit Genfben határozni fognak, beiinünket arra kényszerithet* hogy a Népszövetségtől végkép visszavonuljunk, de hisszük, hogy erre a tr^r gikus csattanára nem kerülhet sor. Flcrescu volt román miniszter az interparlamentáris értekezleten megbotránkozott azon, hogy mi magyarok a trianoni szerződés kötelezettségeire merünk hivatkozni, hol ott mindig a trianoni jogállapot megtörésére törekszünk. Itt kell hát,-I irja a "Pesti Hirlap", - hogy a Népszövetség megtalálja az elválaszó vonalat, a jogtisztelet és jogfosztás között, másrészt a nemzetközi tisztesség ós nemes humanitás ós a nemzetközi kalandorság ós barbár harácsolás között. Bár Magyarország minden érzése lázadozik a triane ni szerződés igazságtalanságai elől, de a magvar igazság követelését mi a Népszövetség elé vittük ós visszük folyton, mert bizunk a civilizáció közösségében. Annál inifább követelhetjük, hogy szomszédaink