Lapszemle, 1927. július

1927-07-01 [1328]

nyos vagyok bonná, mint 6, hogy éppen ások, akik a fronton végigélték a világháborút minién nagyságával és mindé n borzalmával , a béke uj jövőjének hordosói lesének. 3uropát a háború ugy sséjjeltalposta., mint egyetlen más földre ss* sem. Miéit ne lenne éppen nálunk, akik a legtöbbet seenvedtünk a háború alatt, a bika iránti vágy a legnagyobb? A locarnoi politika kesdeményesése fordulópont volt as európai háború utá" ni korasak fej ló lésében. Téves ast hinni, hogy a német közvélemény a problémát csupán a ilémet cr sságra való kihatás ssempontjából nési. Locarno sokkal többet jelent. Egysser bistositva van as állandó béke állapota a Rajna-mentén a két nagy ssoassédoa nomsetnek as erőasak alkalmasásáról való ünnepélyes lemondásával, bistositva van más hatalmaknak assal a köt elesett aégé vei, hogy segita? get nyújtanak annak, aki esen ünnepélyes megállapodás ellenére egy erőasak ál Jósat a less. Esértr a gondo" láérit asáll sikra ma a német nép hátaim* többsége • Asonban nem volna össseegyestethető esa*l a gondol attal ,hogy egy olyan orsságnak a terüle" tén, amely mint vereséget s se nvedett orsság, megtagadja a reva tche gon* mm m dolatát é a a békének asánja magát, évekre me nSleg i dsge n ssuronyok álljanak. A locarnoi politika nem ogyestethető össse a b is álmatlanság po- - litikájával, as erőssak politikájával, as elnyomás politikájával. A locarnoi politika a megegyesés politikája, a ssabad akarat politikája, egy uj aerában, egy uj jövőben való hit politikája. Ha jól értem meg Önöket, akkor as önök népe volt as, amely ssás éves békében élre meg akarta erősíteni est aS essmét a islobel-bisott ság döntésivel, amsly a locarnoi férfiaknak Ítélte oda törekvésükért a dijat. A "Tagi- Rundschau" /fcO-298/paris i t ávirata Lemery saenát őrnek a Rajna balpartjának katonai kiürítésére vonatkosóan bet erj'ee'stett "int erpeilációjáhoi megj egysi^ hogy nem lehet asó a Streaeman-