Lapszemle, 1927. július

1927-07-01 [1328]

nak tett Ígéret er.emélyea magy*rásatáról. Sőt, a locarnoi aaeraődéa megkötess német ré saről inkább kösvetlenül a Lemary által emiitett fél* re nem érthető francai a Ígéreteké n al apa sik. További konmontár feleslegéé, ae onban megállapíthati , hogy Némdorsság Lemery interpellációját a frarcaia álláspont végleges tisatáaás ának érdekében saivesen látja. A ha ü-bűnösségről figyelemreméltó besaélet tartott von Tirpit« főtengernagy a német diákaág által a vcrs&illesd ssersődée alá" írásának évfordulóján rendeaett t iltakoaó gyűlésen. A nagynémet "Deutedr* Tgsetg." /28-299/és aa ugyancsak nagynéniét "Kreussr-eitung" /28-299/a legbővebb kivonatban köslik Tirpita besaédét, aki arra utalt, hogy csak a saját élményeire fog saoritkosni, mert ő muga is saemélyeaen volt jelen aa eseményeknél. E saemélyes t ap ásat a la tok alapján elutasítja Németor 8Bág nak bármilye n hadi bűnösségét* As a mentege tő daés? hisaen mi nem voltunk aa egyedüliek" - nem helyes éa céltalan* A háborúnak egyik oka Német orsaág népsaaporodáaában a "egy nép hely nélkül" problé• májában rejlett* Kémet ars ság gaadaaági fellen ülése békés politikát követelt n» g* A felelősek köaül sokan ismerték fel egy fenyegető háború vesaeielmét , aaonban a nagy tömeg nem ismerte est fel. Néraetorsaág ssükséges fegy ^erkeeései nem voltak meg é s a birodalmi veaetőség csak aat kísérelte meg, hogy a vesse lelem elől kitérjen, A haÜbünösseggel aaon" ban eaeknek a dolgok megkevé sbbé sem -függnek össae. A háború további okát Kénét orsaág földrajfei helysetében látja. Továbbá kijelentette, hogy a vereség tényének világosan a ssomébe kell néa H. A Németoraeág hadi bűnösségéről s aóló állítás a nemaet hall at la n megrág almaaása* A ver galileai saeraődés aláiiása nem lett volna ssükség* a , marta háború a fegyvere? "'net után nem folytatódott volna. Amerikának a háborúba való írt