Lapszemle, 1927. július

1927-07-01 [1328]

konstellációk semmilyen váltoaása nem vált oetathat aeon a kö aakarat on^ hogy egyetlen réteg se sárassék ki as államban való kö aremükölésből ée felelősségből. Asaal a gondolattal asemben, hogy a régi vagy egy uj Nérne tcrsság legyen-e,a réginek as ujjal való össeekapcsolás a láta«ik érvényre jutni, mely sssinté ffiisben a német népet birodalmi elnöke testesiti ne g. 6 arra as emberre kövotkeaett, aki mint a német birodalom első elnöke, nagy tapintattal, politikai bölceeséggel éa erős hasa" as ere tettel egyengette as utat a fenyegető khaosstól as alkotmányosság felé és ettől as újjáépítés irányában. A nép által megvál asst ott Hin" denburg birodalmi elnökben a német nép aat aa egyéniséget látja^ amely, a régi C3ássári bi rcd al oto h ag yománya ival felnőve, as uj köstársaság" gal s aemben való kötelességéét a legsúlyosabb és a azivet a B»gj ob" ban megtámadó időben teljesítette. Aa ő egyéniségében és aa ő ttevékynyeégében van megtestesítve a népkösösség gondolata. Assal a Németorsaág ban, amely ma léteeik, nemsrsak a jelennek, hanem a jövőnek is a aámolnia kell. Ssemére vetikeqnek a Kémetorsságmk^ hogy benn* saáaearek ta Iáik oa rak olyan sserveaetekben, amelyek frontharcosságról, front saeUemről és hasonló dolgokról besaélnek. De vájjon máskép kellene-e lenni enn* lélektanilag? Nem öröm Briand ur seámára, ha őt anoien>s coabattante magukhoa hivják? A Keletről jött régi harcosok előtt Briail ur ast raonlotta, hogy életének egyik legboldogabb pillanata aa volt, amikor ast a hl A kapta, hogy Verdunt a németek nem fogják meghóditani. Miért ácarják a némettől rossanéven vetni, hogy ő saintugy saámitja élete legboldogabb pillaaatának ast aa órát, amelyben hirt kapott a tannenbergi csatáról , a német népnek aa ellenfelek által való elöaönlésének E»gó vasáról, llagáhoa -Bráand urhos fordulok és épp olyan biao-