Lapszemle, 1927. július

1927-07-09 [1328]

Elismerték pedig ezt Magyarország teljhatalma megbízottai*aminek jogosságára nézve a lap szöszerint leközli a Daraváry külügyminiszter által 1923 május 23-án kiállitott felhatalmazást is gróf Gsáky Imre és Gajzágő László számára. Másik közleményében az Universül 8 Constantin M.Sipsom bukaresti egyetemi tanár és a román külügynániszteriumnak a vegyes bíróságok melletti jogtanácsosa cikkét közli le, mely eredetileg a La Roumanie Nouvelle-ben jelent meg és válasz arra a ckkkre

s maLyet a magyar álláspont mellett Raynald francia szenátor tett közzé a Correspodance Iniverselle-ben* A román cikk feltűnőnek tartja

9 hogy Raynald egy olyan kérdés felelevenítése mellé szegődik , amely agy morális, mint históriai szempontból két izben már végleges elintézést nyert a magyarok hátrányára. Általánosságban főleg azzal érvel a román cikk, hogy a román földreformot kivétel nélkül alkalmazták az egész román állam területén, továbbá , hogy a párisi döntőbíróság illetékességi határozata már csak azért is érvénytelen, mert a három bíró körül csak kettő hozta meg azt,miután a harmadik vissza utasította az aláírását., Részletenként pedig a következőkkel érvel cikkében Sipsomí 1*/ A magyar optánsok és a román állam közötti ellentét az 1918-*ban eszközölt földkisajátitásokból származik , a. trianoni békeszerződés pedig csak később lépett életbe* Zi/ A trianoni szerződés 2o0£ szakasza ennek folytán minden más későbbi keltezéaa ellentétben hivatkozható , kiiév© a földkisajátitásókat• 3./ A földkisajátitást Románia már egy 1914 év beü törvénnyel elhatározta és egy 1917-beli törvénnyel ténylégesitette, tehát jóval előbö ,mnt a trianoni szerződés kelt. 4*/ Ami azt a vádat illeti, . TCL-