Lapszemle, 1927. július

1927-07-01 [1328]

KÜLPOLIT I K A. Streeemann "birodalmi külügyminis ster oslói ttobel-dijM • . :

m n m m m Lp m m m M mm m ' • m> m*~ •» • , *m • «* — besaédéről h^gulatképot kb'BBl a "Berl.Tgbl •" /SO.-304/ oslói leveleaőjeA, aki amak hangsúly osá savai, hogy a tolakodás' nem jellemsi a norvég népet, megemlíti, hogy napról-napra fe^asaporodtak a tftnogek as utcrán, amikor a német külügyminiszter audienciára ment a királyhos é9

! a királynéhes és külörabfsfi látogsfcá sokat tett. Streserran n Osló "ban népsse 3Ü lett, népaserüsége miniinkább növeke lett éa aa esemény politikai jelentősége árnyékot vetett minden más 8aenaációra , még as angol ^lotta egyidejű bisonyára nem égessen polit lka-mert ea látogatására is, a^ely ellen a kommunisták kiáltványokkal és utcai tüntetésele k*£L t iliakostak. Nobel-dij besaédét Streaemann as egyetomen mondotta el, ahol, amikor a rektor ált ál történt üdvöalés utána ssó noki emelvényre lépett, aa egé as kb'aönség , Haakon királlyal, aa össaes mini »terekkel és Idegen diplomatákkal, kiváló politikusokkal, tud 03 okkal, müvé sekkel, stb. ^elállt és percekig tapsolva üdvösölte a béke Nobe> dij nyertesét* A tudósító sserint ütrea«mann bessédének benyomása igen erős volt s eseel a hőssé idei győeelmet aratott hétrét or saág a simára a locarnoi saellem érdekében*, amely a békét jelenti. A besaéd ssövegét a beérkSaett lapok köaül egyelőre csupán a "Frankf.Zt g." /30-477/ ismerteti oslói kelte »égü Wolf f-távirat alapján, dtroeemann l". asaal ft

°gy kesdte,a kitüntetés nem aa elméleti kut atá anakj hanem a gyakorlati politikának a sói éa *gygéget képes más oisaágok pol itikáj a tekintetében, amelyek ugyaraaonsa ut on haladtak. Ennélfogva Németorsság saámára =o*m valamely *gyes saemélynek ssól. Persse as egyes saemély ténykedé t sem saaba d 1 ekicainydlni . Ha nagy essmékről van saó, akkor as •x-vt^tt í r<AP T T?*n?T TIT) 1 ,—,