Lapok Pápa Történetéből, 2021 (1-6. szám)

2021 / 3-6. szám - Bauer Marcell: Az „elfelejtett” pápai Zsoldosok - Zsoldos János (1767-1832) és Zsoldos Ignác (1803-1885)

kapcsolatban is.116 Ezek többségében az idős táblabíró korának legliberálisabb eszméit vallotta. Megrótta a korteskedést, a megyékben bevett gyakorlatnak számító főispáni kijelöléseket, a komaság és a sógorság uralmát, amelyek véleménye szerint lehetetlenné tették a jó bíróságot.117

Rövidebb írásai mellett 17 önálló kötete jelent meg:

1. Honores supremi, quos Dno M. Nagy in auditorio collegii ref. Papensi majori, nomine condiscipulorum suorum detulit.

Győr, 1821.

2. Nevelésünk hiányai. Buda, 1836.

3. Életpálya. Pápa, 1838.

4. Néhány szó a honi közbátorságról. Pest, 1838.

5. Népszerű erkölcstudomány. Buda, 1840.

(2. kiadás Népszerű erkölcstan címen. Pest, 1872.).

6. A magyar váltótörvény vázlata, táblákban. Veszprém, 1841.

7. A mezei rendőrség főbb szabályai. Pápa, 1842. (2. kiadás 1843. Megjelent magyarnémet, magyar-szerb és magyar-román nyelvű változata is.)

8. A szolgabírói hivatal. I-II. Pápa, 1842. (2. kiadás 1844, 3. kiadás Pest, 1861., 4. kiadás 1866.)

9. Olvasó könyvecske. A mezei rendőrség főbb szabályai. Buda, 1844.

10. A magyar váltótörvény. Pest, 1845.

11. Örökváltság. Pest, 1847.

12. Volkstümliche Sittenlehre, (a Népszerű erkölcstudomány c. mű német fordítása) Bécs, 1854. (2. kiadás Pest, 1873.)

13. Lucius Annaeus Seneca vigasztalása Marciához (fordítás). Pest, 1858.

116 ABAFI 1878. 394-395.

117 TÓTH 1886. 39.

118 Akönyvről és jogi jelentőségéről részletesen lásd:

KOI 2013/1. 137.

14. L. Anaeus Seneca könyve Serenushoz a kedélynyugalomról {fordítás). Pozsony, 1861.

15. Váltó- és csődügyekben a kir. váltó törvényszéken és Hétszemélyes Táblán megállapított elvek. Pest, 1861.

16. A bölcs állhatatosságáról (Seneca, fordítás). Pest, 1872.

17. L. Annaeus Seneca munkái (fordítás). Pest, 1873.

Önálló kötetei között jelentősek Seneca fordításai is, azonban jogi könyvei a legjelentősebbek. Ezek közül is az egykori iskolatárs és barát, Deák Ferenc javaslatára írt, A szolgabírói hivatal című kétkötetes müve emelkedik ki a többi közül. Az 1842-ben először Pápán - majd később több alkalommal Pesten is -, kiadott könyv, az első hazai, magyar nyelven megjelent - nemzetközi szinten is korainak számító - tudományos igényű közigazgatási monográfia.118 A mű az Akadémia 200 arannyal díjazott nagyjutalmát is elnyerte119 - nem irodalmi érdemei, hanem -, tartalmi értékei miatt. Eötvös Károly

úgy fogalmazta meg, hogy ez a könyv.....a közigazgatás elméleti és gyakorlati tankönyve volt két nemzedéken át az egész ország számára... a vármegyék és a szolgabírák bibliája... ”120

Az 1836-ban Budán megjelent, Nevelésünk hiányai című 85 lapos röpirata a közoktatás, korabeli szóhasználattal a „népnevelés” ügyét taglalta. Ezt tartotta az egyik legfontosabb feladatnak. A fő akadályt pedig a képzetlen és alulfizetett falusi tanítókban látta, valamint abban, hogy a szegény gyermekek nem járnak rendszeresen iskolába. További gondnak nevezte meg a gimnáziumokban egyeduralkodó latin nyelvet. A neki is különösen kedves latin helyett „nem volna-e (jobb) saját nemzeti magyar nyelvünkön tanulni meg sokkal több hasznos esméreteket” vallotta Zsoldos.121 Hiányolta a leánynevelő intézeteket is és a tanítási módszerekkel sem értett egyet. Véleménye szerint a lexikális tudás

119 TÓTH 1886. 24-25.

120 EÖTVÖS 1901. 199-201.

121 Idézi: FEHÉR 1998. 72.

1259 ~