Lapok Pápa Történetéből, 2021 (1-6. szám)
2021 / 3-6. szám - Bauer Marcell: Az „elfelejtett” pápai Zsoldosok - Zsoldos János (1767-1832) és Zsoldos Ignác (1803-1885)
is sor került, ennek ellenére azonban keze béna, írásra képtelen lett. Addig gondosan borotvált szakálla is hosszúra nőtt, a tevékeny, fürge ember mozgása is lelassult, alkata megroskadt. 1874-ben a pöstyéni gyógyfürdőben kúrálta bajait, amikor tudomására jutott, hogy megkapta a legmagasabb állami kitüntetésnek, a Szent István rendnek a kiskeresztjét közhasznú és kitűnő szolgálatai elismeréséül”. 1875-ben pedig - 50 évnyi közhivatal után - saját kérésére nyugdíjazták.109 Nyugdíjba vonulása után elhagyta Budapestet és veszprémi kertes házába vonult vissza. Itt egészségi állapotában javulás következett be, s újra tudta írni naplóit, jegyzeteit és folytatni tudta levelezését is, valamint olvasta kedvenc klasszikusait, főként Senecát és Cicerót. Ezek mellett felügyelte veszprémi és sárbogárdi birtokának ügyeit is. Különösen fontos volt számára a 600 holdas sárbogárdi birtok, amit korábban hivatali ügyei miatt - saját bevallása szerint is - kénytelen volt elhanyagolni. Mert „míg mások milliói felett Ítélt s mások uradalmait osztogatta, a maga néhány szilvafájának soha utána nem nézhetett s kis birtokának tájára se mehetett. Most kötelességének tartotta személyesen s baráti által mindent elkövetni, hogy annak értékét növelje”'10 Erre azért is szükség volt, mert a birtokon haladt keresztül az ezekben az években épült Budapest-Pécs vasútvonal is. Veszprémben elvonultan élt, csak rokonaival és közeli barátaival érintkezett, társaságba nem járt. Feleségével nevelték a fiatalon elhunyt Emília leányuk árvaságra jutott gyermekeit, Gencsy Leontinát, Jenőt és Ödönt. A városban leginkább csak rendszeres sétái alkalmával volt látható. Visszavonultsága azonban nem társult búskomorsággal. Mindig érdekelték a világ és az ország hírei, a tudomány és az irodalom 109 TÓTH 1886.49. ésABAFI 1878.393. 110 TÓTH 1886. 50. 111 Charles Darwin evolúcióelméletére írta epésen: „Darwin elmésebb, mint való theoriájának, melly szerint bennünket a’ majmoktól származtat, helyes és elfogadható voltára nézve én találóbb és erősebb indokot nem tudok, mint hogy az emberek általában újdonságai.111 Azonban már csak csendes szemlélője volt az eseményeknek. Közben beteg nejét ápolta egészen annak 1881-es haláláig. 1880-ban a Budapesti Királyi Tudományegyetem díszdoktora („tiszteletbeli jogtudora”) lett, annak ellenére, hogy katedrán soha nem tanított. 112 * *\ Zsoldos Ignác 1865-ben113 (Schrecker Ignác fotója) Az írás egész pályafutása és nyugállományba vonulása után is az egyik kedvelt elfoglaltsága volt. Különböző írásai, cikkei jelentek meg az Athenaeum Figyelmező]ében, a Társalkodóban, a Pesti Naplóban, a Jogtudományi Közlönyben, a Jogtudományi Folyóiratban, a Családi Körben és a Somogy című hetilapban.114 Bár termékenynek tekinthető jogi író volt, de írásaiban nem csak a jogtudomány került előtérbe, legtöbb müve ezen kívül esett. Foglalkozott erkölcstani (etikai), pedagógiai, politikai115 és nyelvészeti témákkal is, de megjelentek írásai a költészettel és az irodalommal mindent szeretnek masok után tenni, vagyis másokat majmolni.” Idézi: MÉSZÖLY 1917/1. 403. 112 KOI 2013/1. 120. 113 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Budapest Gyűjtemény, leltári szám: 040598. 114 ABAFI 1878. 394-395. 115 KOI 2013/1. 116. 1258-