Lapok Pápa Történetéből, 2019 (1-6. szám)

2019 / 1-3. szám - Bauer Marcell: A Nátkay család - A család eredete, valamint pápai-, és tolnai-ága a 19. század végéig

kösök, név szerint Kovács Demeter és fele­sége, Toldy Katalin, aki János - ugyancsak Katalin keresztnevű - anyjának az unoka­húga volt.3S Később pedig a másik testvér­ének, Imrének a fiához, Balázshoz került, ahogy egy másik tanú fogalmaz: „... an­­nakutána Nátkay Mihály deákot agyon ölet­ték, Nátkay Balázsra szállott a jószág. ”38 39 Mihályt az említett Kovács Demeter szol­gája verte agyon, de ennek az ügynek a részletei nem ismertek.40 Nátkay Mihály deák halála után Kovács Demeter és Toldy Katalin Nátkay Balázzsal kötnek egyezsé­get 1610. január 26-án Szécsényben, mely­ben kölcsönös adósságaikat rendezik,41 aminek következtében a pereskedés hosszú időre elfelejtődik. Húsz évvel később (!) Toldy Katalin második félje, a neves prókátor, Buday Bor­nemissza Bolgár Pál kezd újra pereskedni Bőd puszta tulajdonjoga miatt a Nátkay leszármazottakkal.42 Buday Pál, mint a kalocsai érsek jószágának gondviselője talál­kozott a Bőd pusztát érintő iratokkal, ame­lyekből megállapította, hogy az „... sem Nátkay Balázs sem Kalocsai Érsek úr eö Nagyságáé, hanem az én feleségem és gyer­mekeimé. ”43 Az ő álláspontja szerint Nát­kay Andrásnak - fia halálával - nem ma­radt vérbeli leszármazottja, így az anyai örökség a Toldy rokonságot illeti meg. Buday mindent megpróbál, hogy a Nátkay örökö­söket rossz hírbe keverje. 1641-ben - majdnem 50 évvel annak halála után - két­ségbe vonja még a néhai Nátkay Szabó András származását és nemességét is, arra hivatkozva, hogy nem katona, hanem csak szabó volt, amint ez a nevéből adódik.44 Az ilyen jellegű felvetése érdekes, mert egy bizonyos mesterség üzése nem zárja ki a 38 Nátkay András feleségének, Toldy Katalinnak a testvérének, Mihálynak a leánya. JAKUS 1985.27. 39JAKUS 1985.19. 40 BOROSY 1998. 224. 41 JAKUS 1985. 19. és BOROSY 1998. 14. 42 Buday Bornemissza Bolgár Pál érdekes élettörté­netére és a Bőd pusztát érintő pereskedés részlete­ire vonatkozóan részletesen lásd: JAKUS 1985. 43 JAKUS 1985. 20. 44 Ua. katonáskodást, ami a végvárak tekintetében általánosan bevett gyakorlat volt.45 Másrészt pedig András 1580-ban kapott címeresle­vele értelmetlenné is tette a felmenőinek vizsgálatát. Buday később azt is kétségbe vonta, hogy András rokonai - és ezáltal örö­­kösei-e - Nátkay Imre leszármazottai, akik Bődöt ebben az időben birtokolták. Ő ezt tagadta, azonban a tanúk az ilyen jellegű feltételezését egyértelműen megcáfolták és egyöntetűen állították, hogy András és Imre testvérek voltak. Ezek miatt a vádak miatt az 1650-es években Buday Pál és Nátkay Imre déd­unokája, Ferenc között már személyes el­lenségeskedésé fajult a birtokvita. 1657. június 7-én Gedy András megyei jegyző armálissal és egyéb okiratokkal igazolja Fe­renc nemességét, az armális valódiságát azonban Buday tagadja. Ferenc ezért felje­lenti Budayt és Wesselényi Ferenc nádor rendeletére vizsgálat is indul ellene. Több tanút kihallgatnak, akik felemlegetik Bu­day olyan állításait, amelyben a Nátkayak nemességét kétségbe vonta. Többek között azt is állította, hogy „Elég hamis Címer levelet írnak az eö Felsége deáki pénzért. Azért tudom mondani, hogy én is írattam. ’46 A Werbőczy-féle törvénykönyv szerint, aki valaki más nemességét kétségbe vonta, s ha annak igaz nemessége bebizonyosodott, a vádlót 100 forintra kellett büntetni. Ennek alapján szabtak ki 100 forint bírságot Buday­­ra is, már nem is az első alkalommal.47 45 Jó példa erre az 1600-as évek végéről Nátkay Csizmadia György is, akit a pápai végvárban, mint császári és királyi lovas katonát említenek, miköz­ben a csizmadia céhben csizmadia mester is volt ugyanakkor. MNL VeML Nemességvizsgálati iratok. Nátkay család. Pápa város tanácsának bizonyságle­vele Nátkay István származásáról, (másolat, 1830. október 20.) 46 JAKUS 1985. 22. 47 Nem az első ilyen eset volt ez Buday Pál életé­ben. 1651-ben - szintén birtokvita miatt - sógorá­nak, Egry Istvánnak a nemességét is kétségbe von­ta. Akkor szintén törvényszéki vizsgálat lett az ügy­ből, amelynek következtében Budaynak akkor is 100 forint büntetést kellett fizetnie. JAKUS 1985. 18. 1170

Next

/
Thumbnails
Contents