Lapok Pápa Történetéből, 2019 (1-6. szám)
2019 / 1-3. szám - Bauer Marcell: A Nátkay család - A család eredete, valamint pápai-, és tolnai-ága a 19. század végéig
Buday a pereskedéssel haláláig nem hagyott fel. Még 1659-ben is iratokat szerzett be a folytatáshoz, csak betegeskedése és halála akadályozta meg, hogy életének utolsó két évében érdemi lépéseket tegyen.48 Az 1593-as címereslevélben említett Imre fiai közül csak Lászlónak voltak ismert gyermekei feleségétől, boldogházi Kis György leányától, Zsófiától. Név szerint Balázs és Mihály. Apjukat a török hódoltság idején „... a tatárok vágták le a szakmán egyháznál..."^ Kalocsa mellett. Balázsnak feleségétől, Séra Erzsébettől három fia volt: László, Ferenc és Imre. Imrének egy András nevű fiát említik az iratok, Ferencnek pedig csak a házastársa, palásti és keszihóczi Palásthy Anna neve ismert. Bővebb adatok csak Lászlóról vannak. Felesége Géczy Éva volt, garamszeghi Géczy Pálnak és radványi Radvánszky Erzsébetnek a leánya. Gyermekük volt az ifjabb László, aki Szegesdy Gáspár és Bakiár Zsuzsanna leányát, Zsuzsannát vette feleségül. Házasságukból egy leány, Mária neve ismert, akit később ebeczki és óbásti Tihanyi István vett feleségül. Az ő hat gyermeke már a Tihanyi nevet vitte tovább, s így Mária a Nátkayak ezen ágának utolsó tagja volt, mely apjával, Lászlóval fiúágon kihalt, s így kerültek a Nátkay iratok a Tihanyi családhoz. A Bőd pusztával kapcsolatos birtokvita is csak ekkor merült végleg feledésbe, mert Nátkay Mária kérésére még 1736- ban is folyik vizsgálat ebben az ügyben.50 A pápai-ág A család egy másik ága került Komárom vármegyébe. Ennek pontos ideje és lakásuk helye nem ismert, de Nátkay Ferenc és Imre 1601. május 8-án kihirdettette Komárom vármegyével az 1580-as címereslevelet, amit annak hátoldalán a kihirdetési záradékban rögzítettek is. Ez azt bizonyítja, hogy a család ekkor már a vármegye területén élt. Sajnos az, hogy pontosan hol, az nem derül ki az iratokból. Talán éppen Mocsán, ahol a jóval későb-48JAKUS 1985. 22-23. 49JAKUS 1985. 21. 50JAKUS 1985. 23. bi anyakönyvekben51 már számos tagjuk szerepel,52 s melynek környékén napjainkban is számosán megtalálhatóak. Ez az ág a család nevét főként Natkay és Natkai alakban használta, ékezet nélkül, ez jellemző a pápai és az onnan továbbszármazott tolnai ágra is. A tradicionális Nátkay alak csak ritkán jelenik meg az iratokban, anyakönyvekben. Ebből a Dunántúli ágból származik István, akinek a fia György Pápára költözött a 17. század második felében. O Komárom vármegyének 1683. április 27-én kelt bizonyítványával igazolta nemességét,53 melyben leírták, hogy Komárom vármegyéből származott és apja még ekkor is ott élt. Fia István ezt a bizonyságlevelet 1713-ban és 1733-ban is felmutatta Pápán a nemesi összeírások alkalmával.54 A família ezen ágáról Nagy Iván is közölt egy családfarészletet,55 amely azonban nagyon hiányos. Szintén a nemesi összeírásokhoz köthető azon iratgyüjtemény, amelyet a fenti György szintén István keresztnevet viselő dédunokája gyűjtött össze családja nemességének elismertetése végett az 1830-as évek elején. Az ebben szereplő születési anyakönyvi kivonatok és különféle kérelmek mellett olyan iratok másolatai is megtalálhatóak ebben - főként Pápa város azóta elpusztult levéltárából -, amelyek eredeti példányai ma már nem léteznek, vagy elkallódtak.56 * * * Az összegyűjtött iratok alap51 A mocsai római katolikus anyakönyv 1700-tól, a református 1783-tól kezdődik, mindkettőben nagy számmal találhatóak Nátkayak. 52 Ezzel szemben bizonyos, hogy nem Komárom városában éltek, mert az 1600-as évek elejétől kezdődő anyakönyvekben ott nem szerepelnek a család tagjai. 53 MNL VeML IV.l.a.ee. nemességvizsgálati iratok, Nátkay család. Komárom vármegye bizonyságlevele Nátkay (Natkai) György nemességéről. 1683. április 27. (hitelesített másolat 1832. október 20.) 54 MNL VeML, Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai, nemességi iratok. IV. 1. a. ee. 15.d. közgyűlési jegyzőkönyvek, 1/3 és 11/11. 55 NAGY 1861. 104. 56 A Pápa város levéltárát alkotó iratanyag - legértékesebb része - a török kori, majd a II. világháborús hadi események, valamint az iratok felelőtlen kezelése miatt elpusztult. 1594-ben a török elől 1171
