Lapok Pápa Történetéből, 2016 (1-6. szám)
2016 / 6. szám - Bauer Marcell: A Sándor család származása és nemesi előneve
Az 1775. november 27.-én Pápán kelt nemességigazolás részlete63 Az oklevél a néhai Sándor Ferenc (1675- 1760) kuruc ezredes, veszprémi táblabíró64 gyermekeinek a nemességét igazolta. Sándor Ferenc első felesége mankóbüki Horváth Erzsébet65 volt, akinek a halála után feleségül vette Pázmándy Évát.66 67 Második házassága után költöztek a feleség birtokára a Komárom megyei Csepre. Az okiratban az első házasságából született Imre68 és Ferenc,69 valamint a második házasságból született Dániel,70 71 72 73 József és Gergely fiai vannak név szerint említve. Ez egyértelmű és hiteles bizonyítéka annak, hogy a Sándor családot a XVIII. század végén ezen a néven ismerte a várme63MNLVeMLPL 64Sándor Györgynek és Nyikos Annának Gergely fiától született unokája. Született: Pápa 1675, meghalt: Csep, Komárom vármegye 1760. június 20. ^Szülei mankóbüki Horváth Péter és Kisfaludy Mária. 1707. január 7.-én halt meg Pápán. 66 Szülei Pázmándy Gergely és Mézes Katalin. 1764- ben halt meg. 67 Csep a valamikori Komárom vármegyében, ma Csép néven Komárom-Esztergom megyében fekszik. 68 Sándor Imre (1704-1784 Kemeneshőgyész), ekkor a Vas vármegyei Hőgyészen lakott. (Ma Kemeneshőgyész, Veszprém megye.) Felesége nemes Balogh Julianna. 69 Sándor Ferenc (1706-1781 Kemeneshőgyész), ekkor a Vas vármegyei Hőgyészen lakott. (Ma Kemeneshőgyész, Veszprém megye.) Felesége nemes Zúgó Éva. 70 Sándor Dániel (1718-1795 Csep), ekkor a Komárom vármegyei Csepen lakott. Felesége nemes Varga Júlia volt. 71 Sándor József (sz.: Pápa 1719) Veszprémi főszolgabíró, ekkor a Komárom vármegyei Csepen lakott. Felesége nemes Kutas Júlia volt. 72 Sándor Gergely (1724-1784) pápai református egyházfelügyelő, ekkor Pápán lakott. Első felesége Varga Mária Rosina (+1767 előtt), második felesége nemes Torkos Zsuzsanna volt. 73 Sándor Ferencnek (1675-1760) a két házasságából fiain kívül még hat leánya is született. gye nemessége, ráadásul ez az oklevél a család lakóhelyén kelt, ahol már legalább kétszáz éve bizonyíthatóan éltek. Ez kizárja a tévedés és az elírás lehetőségét. A nemességigazoláson megtalálható kihirdetési záradék szerint 1783. június 4.-én Komárom vármegyében is kihirdetésre került. Ebben a záradékban is „ ...Familiae Sándor de Isákfalva... ” szerepel. Itt Sándor Ferenc (1675-1760) második házasságából származó Dániel és József fiai hirdettették ki, akik ekkor az ottani Csepen éltek. Ez bizonyítja, hogy a család Komárom vármegyében élt leszármazottak is ezzel az előnéwel azonosították a XVIII. század végén, sőt még a XIX. század elején is, hiszen ebből az időből is van rá bőven adat. Sándor Józsefnek küldött nagy számú levél maradt fenn és mindegyik „Josepho Sándor de Isákfalva” névre van megcímezve. 1804-ben az ajkai jobbágyok árendás szerződésében a fenti József leányát, Thaly István feleségét írják „Izsákfalvai Sándor Eszter"-nek.74 A család csépi ágának kihalása előtt közvetlenül, 1840-ben Sándor Dániel a győri káptalan előtt „honi nyelven" tett adás - vételi szerződésben magát „izsákfalvai Sándor Dániel”-ként nevezte meg. Hogy ez a nemesi előnév a későbbi korokban sem veszett ki a családi emlékezetből, arra a Sándorok utolsó élő férfi leszármazottjának, Sándor Pálnak az 1941- ben kelt önéletírása a bizonyíték. Ebben azt írja: „Családi előnevem: isákfalvi. ”76 74 Lichtneckert 2009 75 Sándor Pál (Alcsút 1881-Pápa 1978), középiskolai tanár, író. Részletesen: Acta Papensia 2014. 76 DREKK 0.1075. 1094
