Lapok Pápa Történetéből, 2016 (1-6. szám)
2016 / 6. szám - Bauer Marcell: A Sándor család származása és nemesi előneve
Sándor Pál aláírása. 1942.77 Ahogy a korabeli iratokból látható és egyértelmű nemesi elönév használata helyett miért a dokumentumokból teljesen hiányzó „sághfai” forma került be a szakirodalomba az nehezen megmagyarázható. Mindenesetre egyértelmű, hogy a család feltételezett izsákfai származásával együtt ez is Thaly Kálmánon keresztül került a genealógiai köztudatba. Különösen érdekes ez annak tükrében, hogy a fentiekben már említett és általa készített családfákon még ő maga is az „ izsákfaivi " és „ izsákfalvai” alakokat használta. Ennek későbbi megváltozását talán azzal magyarázhatjuk, hogy a Sándor családnak volt egy Komárom vármegyei ága, amely idősebb Sándor György testvérétől, Páltól származott. Pál valószínűleg jóval idősebb lehetett Györgynél, mert már 1617-ben nemességet és címert kapott, amit 1618-ban Komárom vármegyében hirdettek ki. Tehát ekkor már ott élt. Ezt erősíti meg az is, hogy 1616-ban, amikor a pápai bíró a tanács nevében oklevelet állít ki Györgynek és öccsének, Istvánnak a törvényes származásáról akkor orv Pált nem említik. Különösen érdekes, hogy míg Pál 1617-ben, addig testvérei György és O 1 István csak 1622-ben kap nemességet és 77 DREL 78 Szluha 2012 791617. június 20. Prága, II. Mátyás. 80 Hermann 2003 81 1622. július 7. Sopron, II. Ferdinánd. 89 teljesen eltérő címert. Ez valószínűsíti, hogy nem tartottak szoros kapcsolatot. Ennek talán a jelentős korkülönbség és a lakóhelyeik közötti nagy távolság lehetett az oka. A Sándor família ezen, komáromi ágáról a szakirodalomban csak Magyary-Kossa Sámuel 1925- ös és Szluha Márton 2012-ben megjelent könyve tesz említést.82 83 84 Ez utóbbiban Szluha azt írja, hogy Pál leszármazottjainak családja „ ... a Sághfai Sándor családdal közös eredete alapján helyenként használja a Sághfai előnevet. ” Szluha szerint tehát ez az ág alkalmanként valóban használta ezt a névformát.85 Ezt azonban kétségessé teszi, hogy Magyary- Kossa Sámuel ezen előnevet írásában sehol nem használja.86 * Mivel ennek az ágnak az utódai is Komárom vármegyében éltek akárcsak a Thaly család, ezért Thaly Kálmán valószínűleg ismerte a leszármazottaikat és ezzel magyarázható, hogy a családtörténeti szakirodalom rájuk is ezt a téves névformát alkalmazták, annak ellenére, hogy az ő - egyébként szép számmal - fennmaradt irataik között sem szerepel ez egyetlen alkalommal sem. Thaly talán egyszerűen elegánsabbnak tartotta ezt, mint az „isákfalvai” alakot. A kortársai és a későbbi korok kutatói pedig nem kérdőjelezték meg adatainak hitelességét. 82 Sándor Pál 1617-es címere: kékben, zöld földön jobbra fordult madár csőrében kígyót tart. Sisakdísz: nyílt kék sasszámy pár. Takarók: fekete-arany, kékezüst. Sándor György 1622-es címere: kékben, zöld földön fiait melle vérével etető pelikán. Sisakdísz: ugyanilyen pelikán. Takarók: vörös-ezüst és kék-arany 83 Magyary-Kossa 1925 84 Szluha 2012, 452-455.0. 85 Magam a család komáromi ágát nem kutattam, ezért ebben teljesen Szluha Márton adatait veszem alapul. 86 Annak ellenére igaz ez, hogy a ma az Országos Levéltárban található Magyary-Kossa levéltár ekkor még az ő őrizetében volt, könyvét ezen iratok felhasználásával írta. 8 Például Magyary-Kossa Sámuelt (1849-1921) bizonyíthatóan, aki ügyvéd, földbirtokos és genealógus is volt. 1095
