Lapok Pápa Történetéből, 2016 (1-6. szám)
2016 / 6. szám - Bauer Marcell: A Sándor család származása és nemesi előneve
XVII-XVIII századi pápai helytörténettel foglalkozó írás megemlíti őket és a forrásközlő kiadványokban14 is szerepelnek. Nem véletlenül, hiszen a család tagjai között volt pápai főbíró, országgyűlési követ, megyei esküdt és szolgabíró, több vármegyének alispánja, úriszéki bírótárs és buzgó protestánsok lévén a pápai református egyházban is különféle tisztségeket töltöttek be. Ezen kívül a Rákóczi-szabadságharcban is szerepeltek, bár nem mindig pozitív cselekedeteikkel. A család a házasságok révén rokonságba került a Nádasdy, Festetics, a darásporpáci Darás, a mankóbüki Horváth, Kisfaludy, Ostffy, Chemel, Oroszi, Torkos és a Szeli famíliákkal is. A fentiek olvasatában érdekes az egyik tanulmány írójának megállapítása, miszerint: ,yl család a megyei, városi közéletben nem játszott szerepet... 15 Sokkal jellemzőbb azonban dr. Hermann István véleménye: „A XVII. századi Pápa város és Veszprém megye egyik meghatározó, a középnemesség tehetősebb rétegéhez tartozó famíliája volt... ”.16 Családtörténeti kutatásom közben tűnt fel, hogy miközben a - fent is vázolt - szakirodalom folyamatosan használja a „sághfai ” előnevet, eközben az eredeti iratokban és a családi levéltáruk genealógiai tabelláin, vagy nem, vagy más formában szerepel a praedica-1 n tűm. Ennek alaposabb vizsgálata közben arra jutottam, hogy az izsákfai származás sem bizonyítható, illetőleg egy félreértelmezésen alapszik, amelyet a család nemesi előneve csak megerősített. 14 Például Varga 1958 15 Köblös 2010 16 Hermann 2003 17 praedicatum (latin) = nemesi előnév A feltételezett izsákfai származás Amint a fent említett idézetből kitűnik Nagy Iván már 1863-ban, az akkor Izsákfalvának nevezett faluból származtatta a családot, amelyre az akkor szerinte helyesnek vélt Sághfa alakot használta. Ezt erősítette meg Thaly Kálmán két írása, amelyek 1871- ben jelentek meg a Századokban: „Ság- vagy Izsákfalvát (mert a régebbi korban okmányaink a szomszéd Ságh hegyét Izsák-hegyének s e falut Izsák-falvának nevezik), melytől a Sándor-család, mint ősi birtokától előnevét vette, ... ma is a Sándorok vérutódai a gróf Somogyiak bírják, ősi jusson. ”18 Látszólag ezt erősíti meg Sándor György és neje Nyikos Anna 1663-as végrendelete is, melyet Trsztyenszky János közölt 1884-ben.19 Ezen történetírási előzmények után nem meglepő, hogy a későbbi tanulmányokban ezt a tényt senki sem kérdőjelezte meg és minden helyre ez az adat került be, többek között a modem genealógiai szakirodalomba is: „A család a XVII. század(ban) megyénkben Izsákfán (korábban Ságfa) szerez birtokot és innen használja a Sághfai előnevet. ”20 A forrásokat alaposabban megvizsgálva az tűnik elő, hogy Nagy Iván - és utána a többiek is - Thaly Kálmántól kapták ezen információkat. Hivatkozik is rá a megjegyzésben: „Thali Kálmán közlése szerint...”.21 Mivel a Sándorok családi levéltára a családi kapcsolatok révén a Thaly családnál volt ebben az időben22 és ezeket Thaly Kálmán részletesen 18 Thaly 1871 l9Trsztyenszky 1884 20 Szluha 2012 21 Nagy 1863 22 A Sándor család iratai a Thaly levéltár részeként a Komárom megyei Csepen voltak, 1897-ben kerültek az Országos Levéltárba Thaly Kálmán révén. 1088
