Lapok Pápa Történetéből, 2016 (1-6. szám)
2016 / 6. szám - Bauer Marcell: A Sándor család származása és nemesi előneve
ismerte, nem merült fel az esetleges pontatlanság lehetősége. A félreértelmezett izsákfai származás valószínűleg az 1663-as végrendeletből23 adódik, amely hat helyen foglalkozik ezzel. Mivel a család nemesi előneve is ettől a birtoktól származott, ezért fel sem merült a későbbiek során ennek a megkérdőjelezése. Ezt a sokat emlegetett izsákfai birtokot a végrendelet szerint osztatlanul a két fiú Gergely és György örökölték: az „Isákfaluai és egészen kemenesali... ” birtokot. A leánygyermekeik - más ingatlanok mellett - ezután az ingatlan után egyenlően 107 forintot kaptak, mivel ,A kemenesali jószágból hagyunk, mivel egy felé annyi menne... ”. Ezután említik még a többi leány örökségénél: „ ...a Kemenes alat lévő ősiül maradt Bokodi24 25 26 27 28 és Semjénk' summából százhét forinton. ” „... a kemenesali őss jószágból száz hét forintot. ” rr r r >>26 „ Az kemenesali őss jószágból... ” A kemenesaljai örökség eredetét viszont az a rész világítja meg pontosabban, ahol Sán-97 dómé Nyikos Anna az első házasságából született leányának, Szilvássy Erzsébetnek2X az örökségét részletezi: „Szilvásy Örzsi leányoméi) ...Az kemenesali ős jószágból százhét forinttal fizessék ki. ” 23Trsztyenszky 1884 24 Bököd falu a török időkig létező település volt, ma puszta mely a Celldömölkhöz tartozó Izsákfa közigazgatási területén található Vas megyében. 25Ma Kemenessömjén, Vas megye. 26 Az idézetek a végrendeletnek a családi levéltárban lévő másolatáról származnak. 27 Első férje Szilvássy Imre volt. 28 1663-ban már férjezett. Thaly Amoldnénak írja, férje valószínűleg Arnold János, aki szerepel az 1666-os pápai nemesi összeírásban. Az Arnold név feltehetően az Amroth, Amóth nemes családdal azonos. Ebből egyértelműen kitűnik, hogy ez az „őstől maradt” örökség nem a Sándor családtól, hanem a Nyikosoktól származott, hiszen ellenkező esetben aligha kapott volna belőle részt Szilvássy Erzsébet, ahogy a Sándor gyerekek sem kaptak a Szilvássyak után maradt javakból. Azokat egyedül Szilvássy Erzsébet örökölte. Nyikos Anna jómódú, távolsági kereskedelemmel is foglalkozó pápai család leszármazottja volt. Apja Nyikos Ferenc nyugateurópai kapcsolatokkal is rendelkező, gazdag pápai kereskedő - polgár volt, akit egy 1674- es írás „Nehay Nemz(etes) es vitezlő öregbik Nikos Ferencz, U(ma)k, ennek az varosnak eggyk Gondviselőjenek" nevezett. 29 * Ebből kitűnik, hogy nemes ember volt és köztisztein leinek örvendő pápai polgár. Feltételezhetően az ő családjának, vagy feleségének volt az ősi jószága az a birtok, amely később Nyikos Anna házassága révén került a Sándor családba, s mint ilyen öröklődött tovább. Ezt erősíti meg az a töredékes irat is, mely a Sándor György halála (1665) utáni évtizedekben keletkezett. Ebben egy hivatalos tanúvallatás kérdései szerepelnek, melyben kemenessömjéni jobbágyokat vizsgálnak, - akiknek bizonytalan a földesura - hogy nekik is voltak-e földesuraik a Nyikosok, vagy a Sándorok. Ez egyértelműen alátámasztja azt, hogy ott korábban a Nyikosok is birtokosok voltak. Mivel az 1663-as végrendelet megfogalmazásában gyakran keveredik az egyes- és többes szám, ezért könnyen félreértelmezhető az örökölt javak pontos eredete. Ezt a félreértést erősítette, hogy a leszármazottak, akik már valóban tulajdonosai voltak ennek a bir-29 MOL P. 681. Thaly család iratai, évrendezett iratok 1674, Nyikos Anna temetése után írta fia Sándor Gergely. 30Feltételezhetően a rokonai lehettek a nagygyimóti Nyikos Mihály és testvérei (István és Márton) akik 1618- ban, II. Mátyástól kaptak -valószínűleg nemességmegerősítő - címereslevelet. 1089
