Lapok Pápa Történetéből, 2014
2014 / 3. szám - Csapó Attila: „Tanár az én apám”
szívet melengető élmény volt ez a számára. Úgy adta elő a verseket, hogy bemutatása hitelesen adta vissza a költő érzéseit. A legfontosabb gondolatokat úgy emelte ki, hogy minden tanítványban, harmincöt, negyven, ötven, néha ötvennél is több fejben megfogalmazódjék, hogy itt valami nagyon nagy dologról van szó, valami lényegeset, szívet megrázó gondolatot írt le a költő. Hegedüjátékra figyelő tanulók a Református Gimnázium népi kollégiumában. A kép ha! szélén Csoóri Sándor Önképzőkört vezetett, s itt formálgatta sok tehetséges fiatal verspróbálgató, novellaírogató kísérleteit, a tanulók rímtechnikai, stilisztikai és fogalmazási botladozása- it javítgatva. Ebben az irodalmi körben mutatta be első verseit Csoóri Sándor, s a fiatal tanár csak ennyit mondott diákjának: „Nagykőn tehetséges!" Sok minden egybefűzte a Református Kollégium tanárait. Elsősorban a szellemi nyitottság, a kultúra minél tökéletesebb átadása formálta egységes közösséggé a régi iskola tantestületét. 1951 -et írtak. Számtalan szakmai siker mutatta, hogy a pápai Református Gimnáziumban kiemelkedő oktató-nevelő munka folyik. Ennek ellenére a Veszprém Megyei Tanács Művelődési Osztálya úgy határozott, hogy ezt az iskolát is államosítja. Héttagú bizottság jött el Veszprémből, hogy megállapítsa a gimnáziumi munka szakmai elégtelenségét. Édesapám sokszor idézte ezt nekünk, gyerekeinek: „Heten voltak, mint a gonoszok. " Hencze Béla bácsi, a Református Gimnázium akkori igazgatója azon a napon reggel 8 órakor összehívta a tantestületet és elmondta: héttagú küldöttség érkezik Veszprémből, hogy az iskola szakmai elégtelenségét megállapítsák. így beszélt (nem szó szerint idézem a szavait): „Mi tudjuk mindannyian, mennyire nincs igazuk, s ezért arra kérek mindenkit, hog\’ álljon helyt legjobb tudása szerint az órákon. ” Apám magyarórájára is kíváncsiak voltak. Egyik tagja a bizottságnak odasúgta neki, amikor az órára mentek: „Tanulni jöttem tőled, Gyula bátyám. ” Arany János A walesi bárdok című hatalmas verse volt az óra anyaga. A kíváncsiskodók szeme nagyot rebbent már a bemutatáskor is. Tudták, hogy itt nagyon nagy érzelemről, a vers átélt tolmácsolásáról van szó. Aztán, ahogy közösen a tanulókkal boncolgatták a vers apró részleteit, értelmezték a sorokat, az óra kerekké, egésszé, kiemelkedővé vált. Ha szorult helyzetben van az ember, még jobban tud teljesíteni, hiszen minden idegszálával a megoldandó feladatra figyel, így volt ez édesapám esetében is. A vizsgálóbizottság a többi tanár felkészültségét, tudását is látva, azzal utazott vissza Veszprémbe, hogy nemhogy a szakmai elégtelenséget nem lehet megállapítani, hanem a kiemelkedő színvonalú oktató-nevelő munkát kell hangsúlyozni. Bizottság ide, bizottság oda, felsőbb parancsra az államosítás bekövetkezett. A tanárokat a város különböző intézményeiben helyezték el, de voltak olyanok is, akiknek vidéki iskolát ajánlottak fel, hogy ott folytassák pályafutásukat. Apámnak először a keszthelyi mezőgazdasági szakközépiskolát javasolták. Ő ezt nem fogadta el, mert tudta, hogy egy ilyen jellegű intézményben az irodalom nem a kiemelkedő tantárgyak közé tartozik, és a másik szakját, a latint, sohasem gyakorolhatta volna. így helyezték át a Tiirr István Gimnáziumba. 983
