Lapok Pápa Történetéből, 2014
2014 / 2. szám - Molnár Lajos: Adalékok Pápa város ipartörténetéhez, a középkori város malomiparának kialakulásához, egyes malomhelyek topográfiájához
LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL 2. SZÁM PANNICULUS SER.C. NO. 374. 2014. Molnár Lajos Adalékok Pápa város ipartörténetéhez, a középkori város malomiparának kialakulásához, egyes malomhelyek topográfiájához Megfestettem húsz pápai és tapolcafői malom képét. A képek festése előtt már ismertem két alapművet a pápai vízimalmokról. Az egyik, Völler István: „A Tapolca vízimalmai Pápán és környékén'’ című könyve, ami megítélésem szerint, üzemtörténeti elvek szerint íródott és főként az ismert malmok 19-20. századi történetét foglalta össze. A szerző ehhez hozzákapcsolt tudnivalókat a molnárok életéről, a vízimalmok működéséről és üzemeltetéséről. Előadásmódjában és tartalmában kerek, lezárt, alapos feldolgozás a Tapolca vízimalmairól, sok kordokumentum értékű fotóval illusztrálva. A másik Nádasdy Lajos: „A pápai vízimalmok története” című tanulmánya. Ebből megismerhetők okleveles források alapján, kronológiai sorrendben a Tapolca menti malmokkal kapcsolatos, fontosabb események. Majd 1830-tól malmonként foglalja össze a múlt század közepén még működő malmok legújabb kori történetét. Szól még a pápai molnárcéhről is. Nádasdy Lajos levéltári forrásokra alapozott ismereteket közvetít. Evés közben jön az étvágy, a két mű ismeretanyagát kellő aprólékossággal bővítgettem, a meglévő és újabb ismeretek „golyócskái lassacskán füzérsorrá" álltak össze. Elkezdtem írni a „Jókai füzetek” sorozatba kerülő, nagyobb terjedelmű írást: „A 800 éves Pápa vízimalmainak 8 évszázada” címmel. Mikor elkészültem, úgy véltem, a könyv szerkesztési koncepciójának pontos követése nem mindenhol tette lehetővé bizonyos helytörténeti kapcsolódási pontok kiemelését. Ezért vált szükségessé, hogy az eddig született tanulmányok malmokkal kapcsolatos részeit e tanulmány megírásával kiegészítsem. Az egyes malmokról, olvasott adatok gyűjtése során, mindig megkíséreltem elhelyezni fekvésüket a mai város területén, a korabeli települések viszonylatában. S ekkor szembe kerültem megoldatlan topográfiai kérdésekkel. Mikor egyik középkori malom említését leltem fel oklevélben, - a Begh malom - kerestem Bellérszeg elhelyezkedését, annak leírását. Fellapoztam Haris Andrea tanulmányát,1 amely foglalkozik a kérdéssel. Ebből a vonatkozó részt idézem: „Magyarország Régészeti Topográfiája Bellérszeg helyét a mai Táncsics Mihály u. (volt Felső Hosszú utca) környékére teszi, hosszú ideig mi is elfogadtuk ezt a lokalizálást, azonban a pápai középkori településszerkezetnek, de egyben a várostörténetnek is legproblematikusabb pontját - a ferences kolostor kérdését — elemezve fel kell vetnünk egy másik lehetőséget is. ” E hosszan taglalt „lehetőség” lényege: a Garaiak olyan bellér- szegi területen akartak a ferenceseknek kolostort alapítani, ahol a Zsemléri család is 1 Haris Andrea: A települések halmazától a városig 48-51. oldal. In: Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig, Pápa, 1994. főszerkesztő: Kubinyi András. (A továbbiakban: Haris, 1994. és Tanulmányok 1994.) 971
