Lapok Pápa Történetéből, 2014

2014 / 2. szám - Molnár Lajos: Adalékok Pápa város ipartörténetéhez, a középkori város malomiparának kialakulásához, egyes malomhelyek topográfiájához

birtokos volt. Ilyen területnek a mai Korvin utcától északra eső területet vélelmezi, a terület körülírása alapján a ma is álló ferences kolostor épületének helyére, illetve környékére azonosítja Bellérszeg település (falu) középkori helyét. Haris a ferences rend pápai tartózkodásának ismérvei, valamint a ferencesek letelepítési helyének tulajdonjogán vitatkozó Garai és Zsemléri családok viszályai alapján vezette le Bellérszeg kijelölhető földrajzi helyét, természetesen konzekvensen hivatkozva korabeli okleveles forrásokra. Rátaláltam egy 1428. október 18. keltű oklevélre, melyben Bellérszeg szerepel, az oklevélben Bellerszegh-nek írva. Ebben az oklevélben bellérszegi birtokosztályról lehet olvasni.“1 mégpedig anyai jogon Sem- lyéri (vagy Zsemléri) Györgyöt illeti a Tapolcán levő Begmalmának nevezett malom harmadrésze. Tehát Bellérszegen van egy malom, ez a Begmalom. Egybevetve az oklevelekből, hiteles leírásokból ismert adatokat, arra lehet következtetni, hogy Bellérszeg a Tapolca mellett keresendő, s nem lehet oly távol, mint ahogy Haris leírta.

1/ Bellérszeg település (falu) helyének általam történő megjelölése

Bellérszeg neve szerepel a 16. századi rovásadó összeírásokban.3 A rovásadó jegyzék szerint a korábban önálló Bellérszeg település 1542-ben már Pápa mezőváros utcája. 12 adófizető és ugyanannyi szegény portával, továbbá malma van ott a plébániának. Az 1557 és 1559 évek adólajstromában ugyancsak találhatunk egyházi tulajdonú malmot a területen, bár nem a „plébánia", hanem a „pápai esperes” szerepel tulajdonosként.4 Az egyházi tulajdonú malom kétféle megnevezése ellenére is ugyanazon malom jöhet számításba, mert a malom későbbi története ezt igazolja. Az esperes malma az 1559 után felerősödött reformációt követően „mások kezébe” került, mert Pápáról elmenekült az

2 Kiss István: A pápai plébánia története Pápa, 1996 című könyv függelékében közölt „Oklevéltár”-ban a 6. sorszámmal jelzett, magyar nyelven kivonatosan közzétett oklevél. (A továbbiakban: Kiss, 1996.)

3 Pákay Zsolt: Veszprém Vármegye története a török hódoltság korában a rovásadó összeírás alapján (1531-1696), Veszprém 1942. (A továbbiakban: Pákay, 1942) 42. oldal.

4 Uo. 43. oldal.

esperes. Mint később igazolódik, a malom továbbra is megtartotta eredeti küldetését, a kitermelt jövedelmével folytonosan szolgálta a város hitéletét mindenkor uraló és irányító egyházat, felekezetet. A katolikus esperes távozása után a református eklézsia, majd a rekatolizáció után újra a plébánia tulajdonába került.

II. József türelmi rendelete után a reformátusok megpróbálták visszaszerezni. Korábbi javaikról 1784-ben készült összeírás, s ebben említik a Pap malmot, sőt a másik nevét is megjelölik, Parochiális malom névvel.5

Számos forrásból6 tudjuk, hogy a Tapolcán, a város északi szakaszán, a vízfolyás irányában így következett egymás után három malom: Tízes malom, Mester malom, Pap malom. Feltételezve, hogy a malmok helye alapvetően nem változott az átépítésük, újjáépítésük során, akkor jól behatárolható Bellérszeg kelet-nyugati kiterjedése. Elfogadva Kubinyi András érveit, miszerint a szeg” utótag jelentése alapján Bellérszeget a Tapolca kanyarulatához eső területre helyezi, valamint kimondja, hogy Bellérszeg Pápa része, de attól független nagy település a rajta álló 45 jobbágytelekkel.7 * Ez alapján Bellérszeg keleti határának kijelölhető a megépült városfal. (A fejlettebb városmagot - Pápa mezővárosát - fal vette ugyanis körbe.) A nyugati határának a Pap malom után kellett lenni, mert ez a malom 1557-ben és 1559-ben is Bellérszeg részeként említett. A határvonalat a mai elkerülő út táján lehet kijelölni. Ettől nyugatra a várbirtok részét képező kisborsosgyőri határ húzódott. Az északi határ nem léphette át a Tapolcát, mivel a folyó e szakaszának jobb partján, azaz attól északra már Böröllő falu helyezkedhe5 Nádasdy Lajos: A pápai vízimalmok története. 35. oldal idézi a Dunántúli Református Levéltárban található oklevelet. In: Honismereti tanulmányok XII. Veszprém, 1986. (A továbbiakban: Nádasdy, 1986.)

6 Például az Esterházy levéltárban elhelyezett C64. jelzetű 1813. november 14. kelt iratban olvasható: „Tapolca vizén napkeletrül a Tüzes-malom, Napnyugatul pedig Pap malom között levő régenten Marok malma, most pedig Mester malma...” Uo. 36. oldal. A Malomfejek összeírásáról készült 1830. évi molnárcéh jegyzőkönyvben talált malomsorrend is ezt igazolja. (A jegyzőkönyv másolata a Veszprémi Laczkó Dezső múzeumban található)

7 Kubinyi András: A középkori Pápa 101. oldal (A

továbbiakban Kubinyi, 1994.) Tanulmányok, 1994.

972