Lapok Pápa Történetéből, 2014

2014 / 6. szám - Dr. Tóth Gábor Sándor: Az I. Magyar Bábjátékos Kongresszus - 1948 előzményei

LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL 6. SZÁM PANNICULUS SER.C. NO. 378. 2014. Dr. Tóth Gábor Sándor Az I. Magyar Bábjátékos Kongresszus — 1948 előzményei A. Tóth Sándor szerepe a XX. századi európai és magyar bábművészeiben Az amatőr, a professzionális bábművé­szek, a pedagógusok és egyáltalán a bábjá­tékkal foglalkozók egységbe tömörítésé­nek. a két világháború között két kiemel­kedő alakja volt: Blattner Géza és A. Tóth Sándor. A rokoni szálak Párizsban életre szóló barátsággá értek. Blattner Géza groteszk festő München­ben Hollósy Simonnál és az Állami Ipar- művészeti Iskolában tanult. A bábművészet is M.-ben érintette meg. 1918-tól kezdve foglalkozott megszállottként mindenféle bábstílussal. Felfelé ívelő pályáján a meg nem értés 1925-ben Párizsba kényszerítet­te, hasonlóan a kiváló elődhöz Orbók, Ló- rándhoz. A. Tóth Sándor a Magyar Képzőművé­szeti Főiskolán kitünően végzett. Lyka Károly megbízta a végzős növendékek vizsgára való felkészítésével. Rudnaynál mint „tanársegéd” tovább képezte magát, a figurális ábrázolás érdekelte. 1928-ban a Londoni Royal College of Arts-ot látogat­ta. Portrérajzolásból élt. Párizsban bekap­csolódott a Théatre Arc-en-Ciel (Szivár­vány Színház) munkájába. A „Deux Flambeaux” (Két Fáklya: Blattner G. és Sulyok Helén) lámpaernyő kisüzem bizto­sította az anyagiakat a modern kísérletező bábszínház munkájához. Az angol királyi ház is a megrendelőik közé tartozott. 1929-es Párizsi Union Internationale des Marionnettes (UNIMA) II. Kongresz- szusán berobbantak a nemzetközi élvonal­ba. Az avantgárd bábművészet létrehozói: a direktor Blattner Géza, Blattnemé Sulyok Ideién iparművésznő, Alexandre Tóth ku­bista-expresszionista festő, vagy, ahogy Blattner visszaemlékezésében 1958-ban Münchenben írja: „A. Tóth erste und beste mitarbeiter war”. A dramaturg Detre Szi­lárd grafikus, és a kubista festő Fried Tiva­dar is a sikeres első csoport tagja, de ven­dégművészként a siker részese lehetett még Marie Wassilieff orosz festő és szobrász is. A franciák közül mellettük állt Paul Jeanne az UNIMA egyik alapítója, bábművész, író, bábgyűjtő. Barátjuk André Kertész fo­tózott. Az újságok címlapjára kerültek. Ezek­ből Georges Braque monográfusa Maurice Raynal sorait idézem: „A marionettmü- vészet teljes megújhodásának lehettünk tanúi. Most először figyeltünk fel arra. 997

Next

/
Thumbnails
Contents