Lapok Pápa Történetéből, 2014
2014 / 6. szám - Dr. Tóth Gábor Sándor: Az I. Magyar Bábjátékos Kongresszus - 1948 előzményei
hogy a marionette önálló művészetet képes létrehozni, és nem korlátozódik arra, hogy egyszerűen csak utánozza az életet.” 1930- ban Liége-ben a III. UNIMA Kongresszuson, a Világkiállítás idején Blattner Géza alelnök lett, A. Tóth pedig az UNIMA technikai tanácsosa. Párizsi bábos oeuvre-je: a La Rue, (Az Utca), Le Chasseur aveugle (A vak vadász). La toute petite maison, (Az ici-pici ház), Affaire d'honneur, (Becsületbeli ügy), Les mains, (A kezek). Ezek a darabok egészen a háborúig műsoron vannak: Gaston Báty Mont- parnasse-i színházában, a Théátre 1931- ben, Gabriel Emme színházában, Raymond Duncan színházában, a Bábjátékosok Társaságánál; a Théátre Montpamasse-ban a Rue de la Gaité 31-ben és a Boulevard Montparnasse 106-ban. Közben fest és kiállít a Salon d"Automne-on, (Az őszi szalonon) 1929-ben és 1930-ban a Galerie Bonaparte Art hongrois moderne, (Modem magyar művészet) című tárlatán. Ekkor festi egyik főművét, a Bábjátékost. Lyon-ban a Városházán Bábkiállítás nyílik müveikből. 1931- ben Párizsban megalkotja az Ubul és Elek cserkészbábokat, hazatérve velük a cserkészbábozás, a pedagógiai bábjáték hazai úttörője lesz, amíg be nem tiltják 1948-ban. De a franciák kérik munkáit. Erről ír Léon Chancerel igazgató a Co- médiens Routiers 1933-34. évi számaiban. 1932-ben a Pápai Református Kollégium tanára lesz az államosításig. Művészeti szabadiskolát teremt, a cserkészcsapat parancsnoka 1942-ig, amikor is lemond. Blattnerral és színházával a kapcsolata folyamatos, levélben mindenben kikéri A. Tóth véleményét, megrendelik az újabb müveket, amelyeket Pápáról visz ki nyaranta Párizsba. Ezen bábok és szcenika a következők: Paul Jeanne: La Tarantule, La Parade des soldats de bois, (Fakatonák parádéja). 1934. Exposition de la Marionnette et de la Danse kiállítás az Archives Internationales de la Danse palotában. Itt 40 francia és külföldi bábművésszel együtt állít ki: Blattner, A. Tóth, Fernand Léger, Jacques Chesnais. A kiállítást megtekinti dr. Német Antal is. 1937. Párizsi Világkiállítás. La Tragédie de 1'Homme (Madách Imre: Az ember tragédiája), először hangzik el franciául, aranyérmet nyernek vele, melyet Paul Va- léry ad át. A. Tóth Az egyiptomi színt tervezi már Pápáról. Mindegyik színt más művész tervezi a maga stílusában. További Pápán megvalósult bábdarabok: Ludas Matyi. 1931., Vitéz László, A három kívánság, 1932., A halász és a hold ezüstje. Díszletek, kesztyűs bábok, játék mind Tőle. A bohóc és a békák című előadás, a gimnázium országos bajnok tornászcsapatának tagjaival az udvaron már egy performansz. 1932-ben iskolakezdés előtt elmegy Kós Károlyhoz. Az 1933-as Frankel Szalonbeli kiállítását Boldizsár Iván és Szabó Zoltán rendezik. Szabó Zoltán méltatása ma is helytálló. 1931-től vetítettképes előadásokat tart országszerte A Bábjáték kultúr históriája címmel. Összeírta, kik foglalkoznak bábjátékkal, s levelezett velük. 1935-ben létrejött a Művészi Bábjátékok Barátainak Egyesülete, mint az Országos Iparegyesület szakosztálya. Elnök: Jaschik Álmos, alelnökök: A. Tóth Sándor, Büki Béla, Szokolay Béla, titkár: Andráscsik Klarisz. Tiszteletbeli elnök: a már francia állampolgár Blattner Géza. 1936 Léon Chancerel éppen B. G. és A. T. S. hatására kezdett francia földön bábművészed ismeretterjesztésbe, mert látta benne a lehetőséget az iíjúság szépre, jóra neveléséhez. Az 1933-as gödöllői és az 1937- es holland Jamboree nemzetközi tábortűz- vezetőjeként a több nyelven előadott Ubul és Elekkel, népdalokkal, nemzeteket békí- tett ki. Az 1937-ben ismét hazalátogató Blattner Géza egy újabb próbálkozás tervéről írt A. Tóthnak: „...megalakítjuk a Magyar Bábjátékosok Egyesületét. Te leszel a főtitkár á la Paul Jeanne...” No erre tizenegy évet kellett még várni. 1939-ben részt vett a 25 tagú magyar KIÉ küldöttséggel Amszterdamban az első Ökumenikus Világkonferencián. 1944-es Műbarátbeli képkiállításáról Fülep Lajos és Kállai Ernő is ragyogó kritikát írt. 998
