Lapok Pápa Történetéből, 2014
2014 / 1. szám - Francsics Ferenc: Pápa város jégellátása a 19. és 20. században
1912. november 10. A város kéri a Pápakovácsi uradalmat, hogy a jégtelep kialakításához engedje meg, hogy a nevezett területre árkot ássanak, hogy tavasszal a vizet a Horgos-érbe le tudják ereszteni. A Pápakovácsi uradalom a kérést megtagadta. 1912. november 24. A belügyminiszter a jéghasználatról szóló városi szabályrendeletet nem hagyta jóvá, mert bizonyos célokra a szabályrendelet a müjég használatára kötelezte volna a polgárságot. A miniszter szerint a tiszta vízből származó természetes jég jobb lehet a nem tisztán kezelt műjégnél. Heitler László vázlata a jégvágásról, 1957 1912. december 5. A városi közgyűlésen újra felvetődött, hol lesz a városnak természetes jégtelepe? A városgazdának új területet kellett keresni. O a Kishantai hegy előtti rétet találta alkalmasnak. A terület Pollák Ferenc Nagyhantai malom tulajdonosáé volt. (Pollák Ferenc a veszprémi káptalan erdésze, Farkasgyepün lakott.) A terület akkor Asztalos Sándor és Hajdan Vince molnárok bérleménye volt. A város olyan feltétellel vette télire bérbe a területet, hogy ott természetes jeget termelhetnek, a haszon azonban a bérlőké. Itt a Tapolca folyónak feltöltött partja volt, vagyis a folyó mederfeneke magasabban volt, mint a mellette fekvő terület, tehát a vízpart megbontásával lehetett kiereszteni a vizet. Tavasszal a jégolvadás után nem volt vízleeresztési lehetőség, a víz az amúgy is vizes területen maradt, nyár vége volt, mire a víz elpárolgott. A területen a széna és sarjú kaszálása elmaradt, ezért a város a főbérlőknek 2000 korona kártérítést fizetett. Drága jég előállítás volt ez a városnak. 1913. május 11. Olcsóbb lett a müjég métermázsánként, az eddigi 3 korona 20 fillér helyett 1 korona 60 fillér. Tömbönként 20 fillérért lehet jeget kapni, fél tömböt ezentúl nem árultak. 1913. június 6. A müjeget ezentúl a városmajorban is árusítottak (a hivatásos tűzoltók), egy tömb itt is 20 fillérbe került. 1913. augusztus 18. A müjég árusítását a város szállítókocsival együtt bérbe adja Havas Ernőnek. A házhoz szállított müjég ára tömbönként nem lehet drágább 40 fillérnél. 1913. november 5. Csillag Károly, a Hódoska malom tulajdonosa felajánlja a Sásrét területét természetes jég előállítására. 1914. január 18. A rendőrkapitányság közhírré teszi, hogy természetes jég az idén kizárólag a Csillag Károly-féle malom rétjéről szerezhető be. Heitler László vázlata a jégvágásról, 1957 1914. március Pollák Ferenc a Nagyhantai malom tulajdonosa és a városi tanács egyességet kötött, hogy az 1913 januárjában természetes jég előállítására használt területet megnagyobbítva az Öreghegybe vezető Báróné útja és a Kishantai hegy előtti rétet alkalmassá teszi végleges városi jégtelepnek. 968
