Lapok Pápa Történetéből, 2014
2014 / 1. szám - Francsics Ferenc: Pápa város jégellátása a 19. és 20. században
Az 1914. évi májusi vízfogáskor, mikor a Tapolca folyó mederpucolása lesz a Báróné hídjától úgy 120 méterre, a kanyarulat előtt, a feltöltött part oldalába 15 cm átmérőjű betoncsövet építenek be vízkivezetés céljából. Fából készített dugóval zárják le. A lyuktól úgy 100 méterre, a kanyarulat után, a folyó feneke alatt, az esésnek megfelelően vízáteresztőt építenek ki betoncsővel, ami a vízleeresztésekor átvezeti a vizet a folyó bal oldalára. Az áteresztő elé betonból zsilipet építenek. Az Öreghegybe vezető Báróné útját megmagasítják. A Kis- hantai hegy mellett lévő Adászteveli út mellé, a jégtelep hosszába drótkerítést építenek, középen kapuval, hogy abból az irányból a területre senki ne tudjon bemenni. A rétet csak kaszálásra szabad használni, rajta állatok legeltetése tilos volt. Pollák Ferenc a jégtelepet december 1-jétől március 1 -jéig bérbe adta a városnak. Minden december első szombatján a területet leellenőrizték, hogy nincs-e rajta idegen „anyag”, 16 óra után a fadugót kiütötték, majd kifolyt a víz. Vasárnap déltől ellenőrizték a kifolyt víz magasságát, nehogy a Báróné útját ellepje a víz. Várták a hideget, hogy a jég beálljon. A fiatalok itt volt korcsolyázhattak. Volt, aki nem várta meg ajég terhelhetőségét, az alatt beszakadt, de nem volt életveszélyes, mert a legmélyebb része a vízkieresztő zsilipnél is csak 120 cm volt. 1915. január 3. A városi jéggyár 1914. évi forgalma: 5.854 korona 55 fillér volt. A rendőrség közhírré teszi, hogy természetes jég kizárólag a Pollák Ferenc tulajdonát képező Kishegy előtti rétről szerezhető be. Kocsinként 1 korona áráért, jégbárcák a Fogyasztási Adóhivatalnál válthatók. A jég szállításához a bárcát a Veszprémi úti vámos szedi be. A város területére máshonnan természetes jeget behozni szigorúan tilos volt! Január végén szokott a jégvágás megkezdődni, és általában 15 napig tartott. A városnak egyre több természetes jégre volt szüksége. A henteseken, mészárosokon, vendéglősökön kívül a Közvágóhíd a Viasz (ma László Miklós) utcában nagy jégvermet építtetett, és a Griff szálloda nagy pincéje is jégtároló volt. Ettől az időtől kezdve a Várkastély-pince jégtárolóját is innen töltötték fel. A jégvágás befejezése után a vízleeresztő zsilipet felhúzták. A jég alól a víz átfolyt a Tapolca folyó bal oldalára. Majd egy mesterséges árkon keresztül befolyt a Kis Bakony- érbe, ami a Sásréten keresztül a Gyimóti útnál, át a Tapolca folyó alatt, a Ligetkerten keresztül a Bakony-érbe folyt. 1916. február 6. A Városi Tanács a jéggyári jég árát nagybani fogyasztóknak 25, kisfogyasztóknak 30 fillérben állapította meg. A nagybani fogyasztó 6 tömbnél kezdődött. 1917. január 28. A városi jéggyár a múlt évben 76.562 tömb jeget termelt. 1947-ben a város a jéggyárat megnagyob- bíttatta és felújíttatta. Hogyan keletkezett a Lakosi jégrét? Pollák Ferenc halála után a Nagyhantai és Czingeri malmokat, a hozzájuk tartozó földterülettel együtt Lakosi István felesége örökölte meg. Lakosi István katonatiszt, 1931-ben egy robbantás során a jobb szeme megsérült, alezredesi rangban nyugdíjba ment. A Nagyhantai malom területéhez tartozó földbérleti szerződéseket felmondta, a malom bérlőjével közösen gazdálkodtak a földeken. A jégtelep várossal kötött szerződését is felmondta, ezután ő termelte a városnak a jeget. Nagyhantai malom szérűskertjébe az öreghegyi oldalon egy nagy jégvermet építtetett a város köz-jégellátására. 1947-ben a malomhoz tartozó földterületet az állam elvette és földosztás címén fölparcellázta. A jégrétet és hozzá tartozó szántott területet három földigénylő kapta meg. Az öreghegyi iskolától a Báróné útja mellett a Báróné hiújáig 2 kataszteri hold Császár Károly tulajdonába került. Ő a földet nem művelte, bérleti for969 Heitler László vázlata a jégvágásról, 1957
