Lapok Pápa Történetéből, 2014

2014 / 4-5. szám - Zsuppán István: A. Tóth Sándor emlékének

(Egy másik karikatúráján megengedett magával szemben egy kis öngúnyt is, nevé­nek elferdítésével, így: „B. Tojt Sándor”.) Az „Irka-firka” karikatúra tabló 1956- ban készült, az akkori tagok portréival, rájuk jellemző bökversekkel. A tagok kö­zül a következők megjelenítésére emlék­szem: Heitler László, Cziráki Lajos, Virág Miska, Szalay László, Orbán Pista, Hénel Gusztáv és Hencze Tamás. A tabló szőrén- szálán eltűnt, talán a KÖR kastélyba költö­zésekor. Erre mondaná a Mester, ha élne: „ Pokolra szállt. ” A. Tóth Sándor pedagógiai felfogásában elsődleges helyen állt a nevelés. Szerinte nem létezik jó oktatás jó nevelés nélkül. Nevelési felfogása par excellence volunta­rista alapokra épült. (Nem tudom, hogyan vélekedne a mai liberalis pedagógiáról?) Voluntarista hitvallását egy mondással gyakorta így erősítette: „ Where is will, is a way. ” - Ahol akarat van, ott út is van. (Van Gogh naplójában olvasható eme mondat.) A. Tóth Sándor akaratfelfogásában fel­ismertem saját sorsom jobbra fordítását, és a követendőnek találtam. Akarásomat ész­revette, és igyekezetemet feladatokkal és biztatásokkal segítette. Meglepetéssel hal­lottam tőle ezt a mondatot: ..Pás de peure, ne félj! Csak tanulj! Csak így tudsz változ­tatni sorsodon! Te vagy’ a legjobb! ” Tanári pályafutásom során ezekhez a mondatokhoz igazodtam; minden gyerek­nél a szunnyadó tehetségre hivatkoztam, legtöbbször sikerrel. Készülődések az őszi kiállításokra A pápai képzőművész kör minden év­ben megrendezte az őszi tárlatát, amelyen a körvezető is bemutatta legfrissebb műveit, tanítványai képeivel együtt. A kiállításra egy héttel előbb kezdtünk el készülni: válogattunk és kereteztünk. A Tanár úr képeit a lakásán készítettük elő a kiállításra. Erre az alkalomra meghívást kaptunk, név szerint Ezsiás Pista, Takó Jancsi, Szakái Sanyi, Gosztola Pista, a Csa­pó fiúk és jómagam. A négyórás délutáni tevékenységünknek kidolgozott és jól bejá­ratott menetrendje volt, amely minden év őszén ismétlődött. Először - bemelegítés­ként - kivágtunk egy elszáradt gyümölcsfát Sanyi bácsi elhanyagolt kertjében, miköz­ben sok hasznos történetet hallhattunk tőle. Ekkor hallottam a kertekben álló fák rit­musáról, amelyek a véletlenek rendjében álltak a Tókert irányában. Aztán azt is hallhattuk, hogy a ritmusnak szerepe van a szögbeverésnél is. Ha ezt valaki ismeri, akkor a szöget könnyen beütheti a legke­ményebb fába vagy falba is. (Ezt az isme­retet a mai napig jól hasznosítom.) A kerti okítások műtörténeti előadásokkal zárultak. A kerti munkánk jutalma a közben elké­szült vacsora volt, amelyet Etelka néni, Sándor bácsi felesége készített el. Rövid fohászt mormoltunk a vacsora kezdetén, ami után nekiláttunk az akkori idők isme­991 Az első ajándékportrém Sanyi bácsitól (1965)

Next

/
Thumbnails
Contents