Lapok Pápa Történetéből, 2013

2013 / 1. szám - Huszár János: A pápai repülőtér rövid története

ve újjászervezte. Ekkor ezernél több újonc, felgyógyult sebesült, Németországba hurco­­lás elől menekülő levente, diák lett az ejtőer­nyős ezred katonája. Ezután közel kéthónapos viharos gyorsa­ságú kiképzés kezdődött, mely március kö­zepén ért véget. Ekkor az első zászlóalj Ne­mesvámosnál, Veszprém szomszédságában kapcsolódott be a balatoni csatába, s vívott állandó utóvédharcokat a szlovéniai Wemsee községig. Itt csatlakozott hozzá Pápa feladá­sa után a második zászlóalj, s védték együt­tesen a Mura vonalát a háború végéig. A fegyverszünet hírére erőltetett menetben si­került elérniük az Alpokban az angol meg­szállási övezetet, így csak az utóvédet képe­ző 6. század parancsnoka, Harmath Lajos hadnagy esett szovjet fogságba kis létszámú csapatával együtt. Az angol parancsnokság az ejtőernyősö­ket a Szent László hadosztály egyéb alakula­taival együtt még hetekig fegyverben tartot­ta, miután úgy tudták, hogy Magyarországon is kapnak megszállási övezetet. Ebben az esetben őket is magukkal vitték volna rend­­fenntartó erőként. Miután erre nem került sor, előbb a volt katonák az osztrák gazdasá­gokban vállaltak munkát, majd szétszóródtak a világban. Tassonyi Edömér őrnagy jeles olajkutató mérnök lett Kanadában, Hegedűs főhadnagy textiltervező az USA-ban, ugya­nitt helyezkedett el Berthy Károly főhadnagy közgazdászként. Többen települtek le Argen­tínában és Ausztráliában. Volt, aki őrnagy­ként fejezte be pályafutását a francia idegen­légióban, másból kormányos lett az aknákkal teleszórt tengereken. Akik hazakerültek, azokból alakították ki a Néphadsereg ejtőer­nyős egységének tiszti és tiszthelyettesi ka­rát. Akadt itthon vértanú is Kiss Zoltán szá­zados személyében. Ugrón százados főköny­velőként fejezte be itthon a pályafutását. Nagy többségük már nem él, de megérdem­lik mindannyian, hogy tisztelettel emlékez­zünk rájuk. 1945. március 26-án, Pápa elfoglalása után a szovjet légierő azonnal birtokba vette a repülőteret, azt „malenki robotra” kivezényelt pápaiak segítségével használ­hatóvá tette, s'a fegyverszünet megkötéséig bázisként használta a bécsi hadművelet során. Utána az itt elhelyezett repülőezred feladata lett a Dunántúl légterének ellenőr­zése. Ebben az időben a németek által fel­robbantott épületek helyreállítására nem került sor, a szovjet katonák az épen maradt épületekben helyezkedtek el. Előbb moto­ros, később sugárhajtású gépeket állomá­­soztattak itt. Egy ideig a hangrobbanások miatt sok kellemetlensége volt a pápaiak­nak, később ez a kérdés megoldódott. A szovjet repülőtisztek családjai 1943 után költözhettek Pápára. Számukra az egy­kori Református Nőnevelő Intézet épületét alakították át fokozatosan lakótömbbé, miu­tán ez az intézmény az államosítással telje­sen megszűnt. A pápaiak úgy tapasztalták, hogy a katonafeleségek igen jól érezték ma­gukat a városban, otthonosan mozogtak a pápai utcákon. Ez az állapot 1956 őszén megszűnt, az asszonyokat és gyermekeket a forradalom napjaiban szállító repülőgépekkel hazatelepítették a Szovjetunióba. Ezekben a napokban a repülőteret felhasználták a ma­gyar forradalom elleni támadás előkészítésé­re a szovjet katonai vezetők, itt gyülekeztet­­ték azokat a csapatokat és technikai eszkö­zöket, melyek 1956. november 4-én meg­szállták Pápát és környékét, s lefegyverezték a magyar katonai alakulatokat. Erre a sorsra jutott az a honvéd hadosztály is, mely a vá­ros déli részén állomásozott az ötvenes évek­ben készült laktanyában. 1961-ben a pápai szovjet repülőezredet a két ország közötti megegyezés értelmében kicserélték a Sármelléken állomásozó ma­gyar repülőalakulattal, mely szintén szovjet gyártmányú sugárhajtású vadászgépekkel volt felszerelve. Pápán a magyar katonákra várt a németek által felrobbantott épületrészek helyreállítá­sa, a felszállópálya továbbfejlesztése, a kul­turált környezet kialakítása, a szervezettség megteremtése. Ez sok év kemény munkájá­val meg is történt, miközben folyt a repülő­technika korszerűsítése, állandósult a kikép­zés az új repülőgépekre, s természetesen ka­tonás pontossággal folyt a légtér ellenőrzése. Nem kis munkát igényelt a magyar kato­nacsaládok Pápára költöztetése. Évek folya­mán ez is megtörtént, így az egykori huszár­laktanya és környéke Huszár lakótelep néven vált otthonává a Sármellékről ide áttelepülő hivatásos katonák családjainak. 917

Next

/
Thumbnails
Contents