Lapok Pápa Történetéből, 2013
2013 / 1. szám - Huszár János: A pápai repülőtér rövid története
Ennek a katonai alakulatnak a megjelenése, mely a város iránti rokonszenvét azzal is megmutatta, hogy több próbálkozás után a Pápa Harcászati Repülőezred nevet vette fel, nagy nyereséget jelentett a településnek. A személyi állomány bekapcsolódott az itt folyó kulturális életbe, s szükség esetén segítséget is nyújtott. Egy alkalommal az egyik nagy pápai iskolának a fűtési nehézségeit is ők oldották meg. A bevonuló újoncok az első napokban a város helytörténésze által tartott vetítettképes előadás segítségével ismerkedtek meg Pápa múltjával, műemlékeivel, egykori helyőrségeivel, haladó hagyományaival. 1975-ben az ezred teljes állományával felkészült a kenyéri füves repülőtérről harcfeladat végrehajtására. Erről Kositzky Attila nyugdíjas altábornagy, egykori ezredparancsnok így írt emlékezésében: „ Lenyűgöző látványt nyújtott a fák közé rejtett gépek gyors, ismételt előkészítését végző műszaki állomány, a föld alá rejtett harcállásponton irányító emberek munkája, a perzselt fűről felszálló gépek porfelhőbe burkolózó hajtóműlángja, az éjszaka sötétjébe rejtőző repülőtér bogárfényei. Ez a képesség nagyban javította az ezred manőverezési és túlélési képességét. ” Ez a kezdeményezés repülő körökben nagy feltűnést keltett. A város rokonszenvét mutatja a repülőhelyőrség iránt, hogy az egyik ezredparancsnokot, Kositzky Attilát a több mint százéves Jókai Kör alelnökévé választotta, aki ezt a tisztséget évekig mintaszerűen betöltötte. Nem szabad azt hinnünk, hogy békeidőben életbiztosítás kétszeres hangsebességgel száguldó repülőgépekkel járőrözni az égboltozaton, majd leszállni olyan betonsávra, mint a pápai felszállópálya, melynek hosszúságát mindkét végén vasútvonal korlátozta. Bizony voltak ennek a szolgálatnak áldozatai, nem is kevesen. Az ezred története 25 hősi halott emlékét őrizte meg. Egész embert kívánó feladat volt ez, s tiszteletet érdemelnek mindazok, akik a haza védelmét ezen a veszélyes területen vállalták. Arra is volt példa a pápai ezred történetében, mikor a pilóta felfedezve, hogy gépe kormányozhatatlanná vált - így belőle katapultálnia kell -, azt is észrevette, ha azonnal elhagyja a gépet, az egy népes településre zuhanva tömegszerencsétlenséget okoz. Mindaddig maradt hát, míg néptelen területre érve elhagyhatta gépét. Az alatt a 39 év alatt - melyet a Pápa Harcászati Repülőezred Pápán töltött - nagyon sokat korszerűsödött a repülőtér minden szempontból. Az eredetinek többszörösére növekedett, modem felszállópályát kapott, új épületekkel, a repülőgépek számára biztonságos fedezékekkel gazdagodott. Sajnos, az utolsó évtizedben negatív jelenségek követték egymást. Ennek bizonyságául idézek most a Kositzky Attila altábornagy úr által irt rövid ezredtörténetből néhány mondatot: „1991. A jugoszláv válság miatt megnövelt készültséget lát el az ezred. 1993. Drámai módon csökken a repülési idő, romlanak a repülésbiztonsági mutatók. 1994. Megkezdődik az új, nyugati szabványú felismerő berendezések beépítése, a szükséges földi eszközök telepítése. 1996. Taszárról áttelepítik a repülőgépeket, kivonják a forgalomból a SZU-22-es és MIG-23-as gépeket. 1998. Csak a MIG-21-esek repülnek. 2000. A 47. Pápa Harcászati Repülőezred béke- és hadi szervezete megszűnik. ” A város népe a lesújtó híreket őszinte megdöbbenéssel fogadta. Némi vigasztalást nyújtott mégis, hogy a repülés folytonosságát a bázisrepülőtér létrehozása biztosította. Ennek életével, s az itt állomásozó C-17-es óriásgépek tevékenységével két nap múlva, vasárnap fogunk megismerkedni kint a repülőtéren. Türelmüket hálásan köszönöm. KIADJA A PÁPAI JÓKAI MÓR VÁROSI KÖNYVTÁR Felelős kiadó: dr. Hermann István igazgató Tipográfia: Máticsné P. Enikő Pápa, 2013. HU ISSN 1216-5581 HU ISSN 1216-2027 918
