Lapok Pápa Történetéből, 2013

2013 / 5. szám - Zsuppán István: Virág Mihály

Nyolc év a pápai bencés gimnáziumban

Virág Mihály 1930. május 11-én született Pápán - László bátyja után öt évvel -, abban a Zimmerman utcai házban, amely a néhai posta épületeként szolgálta városunkat 1908- ig. Lakásuk a mai napig ott áll üresen az udvar hátsó fertályán, időtlenséget és a régmúlt virágok illatát árasztva berendezéseivel.

Virág Mihály szülei a Monarchia végnapjaiban ismerkedtek össze és kerültek Pápára a különböző országrészekből. Esküvőjük is itt volt az 1920-as évek legelején, melynek bizonyítéka az a keménytáblás fénykép, amelyet Sörensen dán származású fotográfus készített az ifjú párról Árok utcai műtermében.

Édesapja biztosítási ügynökként járta az országot, míg édesanyja lánytestvérének szücsmühelyében dolgozott. (A Kossuth utcai műhelyt a későbbiekben az unokaöcs, Készéi Ferenc működtette).

A tízéves Miska, bátyját követve a bencéseknél folytatta tanulmányait. Míg ő a kisgimnazisták osztályába került. Laci bátyja a nagyoknál kezdett.

Virág Mihály szülei: Gregorovics Klára és Virág Mihály (1920-as évek eleje)

A két Virág fiúra nagy hatással voltak az őket tanító szerzetestanárok, amint ezt nekem elmesélte 1985-ben Sárváron, templomfestés közben.

Rá mégis a legnagyobb hatást az új rajztanár, Bodó Aurél gyakorolta, akinek a személyiségét az övéhez hasonlónak érezte. (Bodó Aurél a képzőművészeti főiskolát Vaszary János tanítványaként végezte a harmincas évek végén. Rövid volt a tanári

pályafutása és vele együtt az élete is. Hadifogságba esett, és a gyűjtőtáborban tífuszban halt meg.)

Az utolsó Bencés gimnáziumi rajztanár tablóképe (1948)

Virág Misi a háború utolsó évében a 159- es számú Corvin Mátyás cserkészcsapat tagja lett. A csapat tevékenyen részt vett az 1944^f5-ös bombatámadások sebesültjeinek mentésében, Mayer István tornatanár vezetésével. (A Magyar Nemzet egyik írásában erről az epizódról is megemlékezett Lőcsei Gabriella: Volt egyszer egy osztály... címmel.)

A cserkészcsapat nagy része átvészelte a háborút: nem haltak meg, nem estek hadifogságba, mivel a harcokban nem vetették be őket. Virág Misi megyéken át bolyongva és bujdosva jutott haza sértetlenül. (Még hadizsákmányt is ejtett Söjtörön, Deák Ferenc szülőfalujában: egy pár lovat szekérrel, melyeket Adásztevelen elcserélt két sertésért).

Évtizedekig tanultuk és tanítottuk 1945- től a felszabadulást, amelyet az orosz történelemírásban megszállásként olvashatunk ma is. Az akkori kaotikus állapotokra a szürrealizmus kifejezés a legtalálóbb.

A bencés gimnázium is hadikórházként működött a háború utolsó két évében, mint sok pápai iskola. A kórházak nyomait kellett eltüntetni a világ minden tájáról hazatérő diákságnak, hogy a tanítás elindulhasson.

Aztán teltek-múltak az évek, az oroszok maradtak, a kommunista párt egyre hangosabban hirdette osztályharcos ideológiáját, aztán 1948-ban magához ragadta a hatalmat.

Virág Mihály ötvenegy társával együtt utolsóként érettségizett pápai bencés diákként. Ezen a nyáron a gimnáziumot államosították, és egy éjszaka leforgása alatt a szerzetestanárokat a veszprémi várbörtönbe deportálták. A rendházból tanácsháza lett, Kerekes János tanácselnök vezetésével.

958