Lapok Pápa Történetéből, 2013
2013 / 5. szám - Zsuppán István: Virág Mihály
Az élet sodrásában itthon és Nyugaton Virág Mihály, friss érettségivel a kezében, 1948 júniusában felvételt nyert az új nevű Magyar Képzőművészeti Főiskolára, Hincz Gyula osztályába. Az első félévet sikeresen abszolválta, ám a második félév záróvizsgáira nem ment el. A tudományos szocializmust ellenszenves, hazug tantárgynak tartotta és nem készült fel a vizsgájára. A bajt csak tetézték a vele kapcsolatos megjegyzések, amelyeket a főiskola pártvezetése beírt a káderlapjára. (Ne feledjük, ez az időszak volt a ..fényes szelek korszaka". A főiskoláról távoznia kellett; ennek tényét mindenhol kirúgásként értékelték.) 1949-50-ben alkalmi dekoratőrként kereste kenyerét, majd Bajára utazott Rudnay Gyula szabadiskolájába ..művészhallgatónak'". Itt találkozott egy másik pápai fiatalemberrel, Csehi Ottóval, akivel egy albérletben laktak, és együtt hallgatták a Mester előadásait. A bajai bohémélet nem tartott sokáig: behívóparancs érkezett a bohémtanyára. A sorozóbizottság előtt már ott volt a kiküldött káderlap Virág Mihály világnézetével. Azért még ellenőrzésként a politikai tiszt megkérdezte az ítéletre váró festőnövendéket:- Hisz Istenben? A válasz: - Igen!- Akkor magát a munkaszolgálatos zászlóaljba sorozzuk! - döntött a komisszár elvtárs. Ez a ,.muszos” állapot a béke idején is szörnyűségesnek számított. Aki itt végigszolgálta a három évet, az megtapasztalta az élet árnyékos oldalát. Hogy Virág Mihály kibírta ezeket az éveket a ..lapátos seregben", azt Csehi Tibor ezredesnek is köszönheti. Ez a magas rangig jutó pápai fiatalember rajta tartotta a szemét a bohém festőn és tekintélyével védte őt szadista kiképzőitől. Leszerelése után. 1954-55-ben újra viszszament Bajára a Rudnay-iskolába, amelyet közben a hatalom leminősített Szabadművészeti Tanfolyamra. (Rudnayt ez a lefokozás érzékenyen érintette, ezt sokszor kigúnyolta: „tanfolyam, tantó, tanpatak, tanmocsár..." ismételgette.) Az utolsó portréi, amiket a Montmartre-on rajzolt az öt meglátogató pápai barátairól A szabadiskola nem bizonyult hosszú életűnek az új névvel. Megszűnt, mert megszüntették, a festőnövendékeket szélnek eresztették, Rudnay pedig meghalt 1957-ben. Virág Mihály 1959-ig Pápán próbált megélni, alkalmi munkáiból eltartva magát és édesanyját. Ebben az évben rehabilitálta főiskolája, lehetőséget adva neki tanulmányai befejezésére és a diplomája megszerzésére. Tanulás közben tanított is három középiskolában. 1964-ben tanulmányúton járt Olaszországban, miközben megkapta diplomáját a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1965-ben újra külföldi tanulmányutat tett, amelyről nem tért haza. Az 1965-66-os években a München - Párizs - London útvonalon járva festett és portrékat készített. Párizsba költözése előtt, 1967-ben hónapokat töltött a Monet-ről híres kisvárosban, Argenteuil-ben. Párizsban, a Montmartre egyik neves utcájában, a rue du Rustique-on lakást bérelt, majd helyet a festők terén. Az egy-két négyzetméteres munkahelyet a kezdeti időkben egy japánnal, majd később egy spanyollal osztotta meg két „műszakban". 959
