Lapok Pápa Történetéből, 2013
2013 / 1. szám - Huszár János: A pápai repülőtér rövid története
ve újjászervezte. Ekkor ezernél több újonc, felgyógyult sebesült, Németországba hurcolás elől menekülő levente, diák lett az ejtőernyős ezred katonája. Ezután közel kéthónapos viharos gyorsaságú kiképzés kezdődött, mely március közepén ért véget. Ekkor az első zászlóalj Nemesvámosnál, Veszprém szomszédságában kapcsolódott be a balatoni csatába, s vívott állandó utóvédharcokat a szlovéniai Wemsee községig. Itt csatlakozott hozzá Pápa feladása után a második zászlóalj, s védték együttesen a Mura vonalát a háború végéig. A fegyverszünet hírére erőltetett menetben sikerült elérniük az Alpokban az angol megszállási övezetet, így csak az utóvédet képező 6. század parancsnoka, Harmath Lajos hadnagy esett szovjet fogságba kis létszámú csapatával együtt. Az angol parancsnokság az ejtőernyősöket a Szent László hadosztály egyéb alakulataival együtt még hetekig fegyverben tartotta, miután úgy tudták, hogy Magyarországon is kapnak megszállási övezetet. Ebben az esetben őket is magukkal vitték volna rendfenntartó erőként. Miután erre nem került sor, előbb a volt katonák az osztrák gazdaságokban vállaltak munkát, majd szétszóródtak a világban. Tassonyi Edömér őrnagy jeles olajkutató mérnök lett Kanadában, Hegedűs főhadnagy textiltervező az USA-ban, ugyanitt helyezkedett el Berthy Károly főhadnagy közgazdászként. Többen települtek le Argentínában és Ausztráliában. Volt, aki őrnagyként fejezte be pályafutását a francia idegenlégióban, másból kormányos lett az aknákkal teleszórt tengereken. Akik hazakerültek, azokból alakították ki a Néphadsereg ejtőernyős egységének tiszti és tiszthelyettesi karát. Akadt itthon vértanú is Kiss Zoltán százados személyében. Ugrón százados főkönyvelőként fejezte be itthon a pályafutását. Nagy többségük már nem él, de megérdemlik mindannyian, hogy tisztelettel emlékezzünk rájuk. 1945. március 26-án, Pápa elfoglalása után a szovjet légierő azonnal birtokba vette a repülőteret, azt „malenki robotra” kivezényelt pápaiak segítségével használhatóvá tette, s'a fegyverszünet megkötéséig bázisként használta a bécsi hadművelet során. Utána az itt elhelyezett repülőezred feladata lett a Dunántúl légterének ellenőrzése. Ebben az időben a németek által felrobbantott épületek helyreállítására nem került sor, a szovjet katonák az épen maradt épületekben helyezkedtek el. Előbb motoros, később sugárhajtású gépeket állomásoztattak itt. Egy ideig a hangrobbanások miatt sok kellemetlensége volt a pápaiaknak, később ez a kérdés megoldódott. A szovjet repülőtisztek családjai 1943 után költözhettek Pápára. Számukra az egykori Református Nőnevelő Intézet épületét alakították át fokozatosan lakótömbbé, miután ez az intézmény az államosítással teljesen megszűnt. A pápaiak úgy tapasztalták, hogy a katonafeleségek igen jól érezték magukat a városban, otthonosan mozogtak a pápai utcákon. Ez az állapot 1956 őszén megszűnt, az asszonyokat és gyermekeket a forradalom napjaiban szállító repülőgépekkel hazatelepítették a Szovjetunióba. Ezekben a napokban a repülőteret felhasználták a magyar forradalom elleni támadás előkészítésére a szovjet katonai vezetők, itt gyülekeztették azokat a csapatokat és technikai eszközöket, melyek 1956. november 4-én megszállták Pápát és környékét, s lefegyverezték a magyar katonai alakulatokat. Erre a sorsra jutott az a honvéd hadosztály is, mely a város déli részén állomásozott az ötvenes években készült laktanyában. 1961-ben a pápai szovjet repülőezredet a két ország közötti megegyezés értelmében kicserélték a Sármelléken állomásozó magyar repülőalakulattal, mely szintén szovjet gyártmányú sugárhajtású vadászgépekkel volt felszerelve. Pápán a magyar katonákra várt a németek által felrobbantott épületrészek helyreállítása, a felszállópálya továbbfejlesztése, a kulturált környezet kialakítása, a szervezettség megteremtése. Ez sok év kemény munkájával meg is történt, miközben folyt a repülőtechnika korszerűsítése, állandósult a kiképzés az új repülőgépekre, s természetesen katonás pontossággal folyt a légtér ellenőrzése. Nem kis munkát igényelt a magyar katonacsaládok Pápára költöztetése. Évek folyamán ez is megtörtént, így az egykori huszárlaktanya és környéke Huszár lakótelep néven vált otthonává a Sármellékről ide áttelepülő hivatásos katonák családjainak. 917
