Lapok Pápa Történetéből, 2012

2012 / 6. szám - Weiling Gáborné: Emlékeim édesapám nagybátyjáról, a ferences szerzetes pap Markó Marcellről

történik nagy lelki győzelme: legyőzi önmagát, hogy lelkileg feloldódjon Krisztus evangéliumának eszméjében.”

Pappá szentelése (1928) után különböző kolostorokban dolgos és szorgalmas lelki- pásztor, hitoktató, gimnazista kispapok magisztere, népmisszionárius. Mint szerkesztő, folyóiratok (pl. Szent Antal, Szent Antal Ifjúsága) szerkesztője. A hivatásébresztés munkájában szép eredményeket ért el. „Szibérián át a kolostorig” című művével nagy könyvsikert ért el.

Mint budapesti házfőnök, a II. világháború nehézségei közepette sok szegényt táplált, sok üldözött zsidót megmentett. A szerzetesrendek feloszlatása után Káptalan- füreden, majd Felsőörsön lelkipásztorkodott. 1964-ben agyvérzés következtében megbénult, s Pannonhalmára, a Papi Otthonba került. Betegségét nagy türelemmel viselte, 1971-ben hunyt el. Pannonhalmán temették.

P. K.

Várnai Pál

Emlékek Markó Marcell ferences rendi atyáról

Markó József volt a neve, mielőtt a szerzetbe lépett. Apai nagyanyámnak volt a féltestvére, az Osztrák-Magyar Monarchiában a Felvidéken élt.

Elmondása szerint magyar-szlovák ellentét az egyszerű lakosok között akkoriban nem létezett, a politikai törekvések vihették hibás irányba a közhangulatot.

Az 1900-as évek elején már Tapolcán élt. Gyorsított érettségit tett az osztálytársaival együtt, besorozták és rövidesen az I. világháború orosz frontján fogságba került. Sok évig tartó hányattatásáról könyvet írt, amelyet gyerekkoromban Keszthelyen olvastam Várnai Ferenc nagybátyáméknál az 1950-es évek végén. Több kiadást is megért a könyve.

Katonatársával 1915-ben

Marcell bácsi az 1920-as évek közepén érkezett haza. Édesapám mesélte, hogy

Marcell nagybátyja éjszakánként felriadt és a szobában rohanni kezdett. Azt álmodta, hogy üldözik. Egyébként az orosz falusi lakosságról igen jó véleménye volt, a világ legjobb népe az orosz, mondta akkoriban.

Szerzetesi elhívása utolsó bizonyítéka egy szibériai kis katolikus templomban: Murillo: S. Franciscus

908