Lapok Pápa Történetéből, 2011
2011 / Különszám - Huszár János: Emlékezések és képek vitéz Kovács Lajosról, a pápai Református Kollégium legendás hírű tanáráról
tunk a házibajnokságokon és egyéb sport- rendezvényeken . A bejáratok előtt vastag kókuszszőnyeg, volt. A kistomateremben az öltözők és mosdók a bejárattól jobbra és balra nyíltak. Bennük minden osztály számára jól szellőző, kis rekeszekre osztott öltözőszekrények voltak, ahol a trikót, nadrágot és a tornacipőt tartottuk. így az sohasem maradt otthon, de hetenként haza kellett vinni, kimosni. Az öltözőpadok felső polccal voltak ellátva a táskák számára, alsó polccal a cipők részére. Ezeket orrukkal kifelé kellett elhelyezni, hogy lehessen látni, mikor tisztították utoljára. Polc alá tilos volt tenni bármit is, hogy a pedellus óra közben is takaríthasson. A tornaterembe belépni csak tornacipőben volt szabad. Óra előtt az illetékes ügyeletesek nagyméretű partvisra terített enyhén nedves ruhával feltörölték a padlót és bekapcsolták a ventillátort. A terembe belépni csak az ő engedélyével volt szabad. Ő sohasem késett az óráról. Az átöltözést is nagyon ésszerűen szabályozta, ill. javasolta, amit elfogadtunk. A felsőkabátot vetjük le először, tehát ez kerül először a fogasra, utána a felső nadrág és a végén az ing, amivel betakartuk a többit. A piszkos cipő gazdájának meg kellett tanulni mászni, hogy a cipőjét a köteleket tartó vaskonzol tetejéről lehozhassa, vagy jött a törzshajlítás előre bokafogással, .. .csattanás! Az órák mindig nagyon hangulatosak voltak. Nagyon sok volt bennük a versenyszellemet kialakító sorverseny. Sohasem hiányzott egy óráról sem a játék. Óra után kötelező volt legalább a kézmosás. Mindegyik terem közvetlenül kapcsolódott a sportudvarhoz, de a visszaút az öltözőbe egy másik bejárathoz vezetett. így volt védve a szennyeződéstől a terem. A sportudvaron mászószerek állványa kötelekkel, rudakkal, alacsony nyújtóval. Ezeket szünetekben is lehetett használni. Lógott is rajtuk mindig valaki. Délutánonként a sportkör nyújtott hasznos elfoglaltságot a diákság számára. A sportkör elnökét minden évben a rajzteremben választottuk újjá titkos szavazással. A szakosztályok vezetőit a tanár úr bízta meg. Nagyon sok szakosztály működött, amelyeket nem mind ő irányított közvetlenül, hanem az általa megbízott felsős, jó sportoló diák, akinek mindenki szót fogadott. A szeme azonban mindig mindenen rajta volt. A házibajnokságok mindig nagy érdeklődés mellett zajlottak, hála az erkélyeknek. Lajos bácsival töltött két diákévem - utána Mester Gábor tanított - meghatározó volt a pályaválasztásomban, és végigkísért egész életemben. Ő volt, akinek nehezen lehetett előre köszönni. Természetesen zsebre dugott kézről szó sem lehetett. Ő tanított meg bennünket arra, hogyan illik köszönni a különböző helyzetekben és embereknek. Később, mint a Kollégium gondnoka szervezte és felügyelte az iskola életét. Lajos bácsi egyéniségére és diákszeretetére jellemző a következő történet: Hetedikesek vagy nyolcadikosok lehettünk - s nem voltunk a padra tett kézzel ülők még óra alatt sem, hát még a szünetekben. Az őszi almaszezon idején csutkaharc folyt az osztályban, s bizony ez nagyon meglátszott a falakon. Mikulási ajándékként Lajos bácsi hét végén kimeszeltette a termünket, és a számlát egy kis virgács kíséretében kitűzte a táblára, feltüntetve a fizetési határidőt. Az összeget természetesen határidőre ösz- szeszedtük, de valamennyit kettő- és ötfilléresekben. Szereztünk hozzá egy postai pénzeszsákot, amit díszes szalaggal átkötve a mikulás műsor alkalmával adott át a Mikulás Lajos bácsinak, mint az osztály ajándékát. Lizikaórán kopogtatás a tanteremajtón. Lajos bácsi lép be egy hatalmas zacskóval a kezében. Elnézést kér Varga László tanár úrtól az óra megzavarásáért, majd néhány kedves szó kíséretében átadta az ő mikulási ajándékát - töltött cukorkát amiért ilyen szellemesen válaszoltunk a virgácsos számlájára. Meghatottan vettük át a büntetés helyett Lajos bácsi ajándékát és megfogadtuk, hogy nem lesz több csutkanyom a falakon. Kezdő tanárként az első tomavizsgán mutattuk be a gyerekekkel óriási sikerrel a 840