Lapok Pápa Történetéből, 2010
2010 / 6. szám - Mezei Zsolt: A pápai ferences templom és kolostor
A könyörgő levélre hamarosan megérkezett a válasz: „Mi, Lipót, Isten kegyelméből a szent római birodalom császára stb. Miután ti a ferences atyák legalázatosabb buzgalma mellett szólva, amelyet Magyar Királyságunk visszaállított provinciájában fejtenek ki, írtatok nekünk és alázatosan véleményt nyilvánítottatok, az ő Pápa mezővárosában leendő templomuk felépítésének megsegítésére, a katolikus vallás újólagos felélesztésének előmozdításáért 300 rajnai forintot, amelyeket Magyar Kamaránk jövedelméből kell kiadni, ajánlunk meg jóságosán ennek a november hónak 14. napján. Ezért kegyelmesen meghagyjuk, hogy az átvett végső rendelkezést, amelyet nektek elküld- tünk, akarjátok és szükséges is megtenni, hogy az érintett ferences atyáknak 300, a mi rendes mértékünkkel mért rajnai forintot helyesen leszámoljatok. Ebben tegyen eleget jóságunk akaratának. Kelt Bécsben, 1669. november 14. napján. ” Eszterházy Ferenc és felesége, Thököly Katalin 1678-ban hozzákezdett a templom és a rendház felépíttetéséhez. Az építkezés gyorsan haladt, 1680-ban már be is fejeződött. A templom fölszerelése azonban még 1687-ben is tarthatott, mert január 24-én a pápai házfőnök ablaküveg ügyében ír Batthyány Kristófnak: „ablakra való kristályüvegre méltóztassék maga üvegbányájából committálni.” 1689. október 1-jén az ekkorra már özvegy Thököly Katalin kiadott egy kötelezvényt, amelyben megígérte, hogy természetben nyújt segítséget a kolostor lakóinak mindaddig, amíg a 4000 forintos tőke kamatait készpénzben felvehetik: „Én Kesmarky Groff Thököly Katha Nehay Galanthay Groff Eszterhás Ferencz szerelmes Uram eő kegyelme meghagyott Özvegye, Recognoscalom ezen irássom által, hogy itt való klastrombéli Szent Ferencz szerzetbeli Páter Uraimékhoz kiváltképpen való Devotiomtul viseltettvén rendöltem sustentatioikra /.míg Kegyelmeknek resolvált négy ezer forintégh való Fundatiomat helben állíthatom: / esztendőnként tudny illik kenyerre húszon nigy köböl gabonát, húszon nigy ako bort, nigy mása húst, két verő ártánt és két vig habitusnak való posztóikra ötven foréntokat id est fi. 50. Mellyeket Tisztviselőim által eő Kegyelmeknek meg is fogom szolvált ott nőm quietáltattván magokat eő kgelmek által meg adni angariatim el se mulassák parancsollyuk, úgy hogy igy végezvén eő Kegyelmekkel ezeknél eő kgelmek, s ő az ő kgelmek successori most és Jövendőben se praetendálhassanak többet, kiről adom ezen írásával, és pechetemmel meg erősetett levelemet eő kegyelmeknek et econtra eő kglmek is énnekem. Papae ifn] octobris 1689. Groff Thököly Katha Pr Fr Tyburtius Szolcsány Pr Fr Bonaventura Quatimber Pr Fr Antonius Surány ^29 Guardianus ” A kolostort még 1680-ban konventi rangra emelték, ami azt jelzi, hogy a pápai megtelepedést véglegesnek tekintették, és hogy a pápai ház főnöke a káptalanon szavazati joggal bír. Első prézese 1660-ban Litomericzky László, gvardiánja 1680-ban Selley Péter volt. A kolostorral együtt a templom is elkészült. Az alapítók szándéka szerint Kisboldogasszony, a Máriacelli Szüzanya tiszteletére épült, egyterű olasz barokk stílusban. Tornyát — ferences szokás szerint — a szentély mellett, a templomtesttől függetlenül építették fel. A főoltárkép helyén a celli Szűzanya ezüstruhás faszobrát helyezték el. A templom alá kriptát is építettek, ahová annak volt joga temetkezni, aki lerótta az érte járó díjat; egyébként csak az alapító család tagjai és a rendház elhunyt lakóit temették ide.30 Említésre méltó, hogy a pápai templom orgonája eredetileg III. Ferdinánd király tulajdona volt. Az uralkodó Esterházy „Fényes” Miklós nádornak ajándékozta, ő pedig fiára, a ferenceseket Pápára telepítő Ferencre hagyta. Tőle került a kolostortemplomba. 762
