Lapok Pápa Történetéből, 2008
2008 / 2. szám - Szabó Géza: Az általános iskola 60 éve Veszprém megyében
Pápai Munkácsy Mihály Általános Iskola története 1938-1998. c. kiadványokat, és Pintér László: „A sümegi népoktatás története” című írását. A megjelent írások az általános iskolák egy-egy időszakát, nevelési területét, az egyes tantárgyak tanításának módszertani kérdéseit rögzítik. A 60 éves időszak egészét átfogó, bemutató tanulmány azonban megyénkben ez idáig még nem jelent meg. Ezért vállalkoztam arra, hogy a megye általános iskolai hálózatának kiépülését, fejlődését, működését összegezzem, és tanulmány keretében bemutassam. Indulási helyzetkép Az általános iskola életre hívása idején az aprófalvas Veszprém megye akkori területén 323 népiskola, 5 gimnázium és 14 polgári iskola működött. Közülük 284 népiskola, 4 gimnázium és 6 polgári iskola egyházi fenntartású volt.2 3 Akkor valamennyi településen, sőt a puszták, majorok egy részén is működött népiskola. A községekben nem volt ritka a két - sőt három (Nagygyimót, Takácsi) egy-egy tanerős felekezeti iskola. A hadi események, bombázások következtében az iskolaépületek jelentős része súlyos károkat szenvedett. Pápán a háború utáni felmérések szerint az iskolák szertári állományának 90%-a, a könyvtárak 100%- a pusztult el. Tovább nehezítette az indulást, hogy a tanítók egy része hadifogságban volt. Egy 1947. évi felmérés szerint nevelő hiány miatt 12 iskolában nem volt még tanítás, ami 442 gyermeket érintett.' A tanulók a legtöbb helyen éhesen, hiányos öltözetben, tankönyvek és tanszerek nélkül ültek, fáztak a bedeszkázott ablakú tantermekben. Az iskolaszerkezet széttagoltsága, 2 Veszély László: A közoktatás fejlődése és eredményei Veszprém megyében 1945-1970 Tanulmányok a megye felszabadulás utáni történetéből Szerkesztette: Dr. Beszteri Béla —Veszprém, 1970. 3 Varga Béla: Közoktatás, iskolarendszer Veszprém megyében. Veszprém megye a népi demokratikus forradalom idején 1945—48. Szerkesztette: Dr. Beszteri Béla - Veszprém, 1985. az intézményfenntartók különbözősége, a falusi tantermek egymástól való távolsága mind-mind nehezítette a szervezőmunkát. Ilyen körülmények között az általános iskolát életre hívó rendelet végrehajtása sem országos, sem megyei szinten nem ment zökkenőmentesen. Az első lépések A szervezőmunka első lépése az oktatónevelő munka tárgyi feltételeinek megteremtése volt. A megrongálódott épületek helyreállítása valamennyi településen közüggyé vált. Szülők, nevelők, sok esetben a tanulók is önzetlenül vettek részt a helyre- állítási munkákban. Falujáró munkások százai segítettek a háborús károk felszámolásában. A „Dolgozók az iskolákért” mozgalom keretében a megyei és fővárosi üzemek dolgozói 1948. november 15-ig Veszprém megyében 393 iskolaépület 743 tantermét 1.043.567,- Ft értékű munkával állították helyre. A Budapesti Ládagyár dolgozói által felújított mezőlaki iskolát Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter adta át rendeltetésének.4 A 3- éves terv időszakában 1949-ben készült el Balatonalmádiban az első általános iskola céljára emelt iskolaépület. A Györgyi Dénes Általános Iskola ma is megyénk egyik legszebb intézménye. Nem kis gondot jelentett az általános iskola létjogosultságának közvéleménnyel történő elfogadtatása. A felekezetek közötti elkülönülés nem segítette az egy településen működő iskolák közeledését, együttműködését. A takácsi református egyház- község például formai okokra hivatkozva utasította el a tanfelügyelőség együttműködését szorgalmazó leiratát, mert az „nem 4 Tölgyesi József: Veszprém megye alsó fokú oktatása 1945-1948 között. Megyei Pedagógiai Körkép Kiskönyvtára 36. szám. Kiadta: Megyei Pedagógiai Intézet. Veszprém, 1991. 656
