Lapok Pápa Történetéből, 2008
2008 / 2. szám - Szabó Géza: Az általános iskola 60 éve Veszprém megyében
ad útmutatást az együttműködés tartalmára és formájára vonatkozóan. ”5 Több helyen viszont keresték az iskolák közötti együttműködést. Nagytevelen például a róm. kát. népiskolát körzeti általános iskolává szervezték át, melynek keretében Nagytevel 3, Adásztevel és Homok- bödöge 1-1 tanerős iskolája működött együtt. Ugyancsak általános iskolává alakult át a pápai állami népiskola, a Peremarton gyártelepi társasági és a szentkirályszabadjai róm. kát. népiskola. Révfülöpön Fónay Tibor szervező munkája eredményeként az 1946/47-es tanévben az V. és VI. osztállyal indult az általános iskolai oktatás. A szeptember 1-jei ünnepélyes tanévnyitón 250-en jelentek meg. Köztük a Képviselőtestület, a Nemzeti Bizottság tagjai, a Függetlenségi Frontba tömörült pártok és a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének képviselői. Az első tanítási napon pedig 74 tanuló érkezett az iskolába.6 1946-ban Vanyolán - az iskolák államosítása előtt két évvel - Dévényi József az evangélikus, Matkovics Béla a római katolikus és Polcz György a pápanyőgéri róm. kát. általános iskola tanítói vezették be a szakrendszerű oktatást, amihez Vajda Pétertől vették a példát. A községekben működő iskolák jelentős része - felekezeti különállóságukat megtartva - elnevezésükben hamar általános iskolává változtak. 1946-ban kezdődött a tanítás az általános iskolák és középiskolák mellett szervezett „Dolgozók Iskoláiban”. A képzési forma lehetőséget biztosított arra, hogy a jelentkezők napi munkájuk mellett befejezhessék általános iskolai tanulmányaikat. A szélessé vált hálózat 1990-ig működött sok dolgozónak elősegítve a 7. és 8. osztály elvégzését. 1948-ban a pápai és zirci járásban 375 írni-olvasni nem tudó felnőttet iskoláztak be alapismereti tanfolyamra. A legtöbbet Csóton, ahol két csoportban 42 5 Fónay Tibor: Egy élet naplója (visszhangosan) Benne: A Révfülöpi Körzeti Általános Iskola alapítása és működése. Szerkesztette: Tölgyesi József - Veszprém, 1996. 6 Adatok Veszprém megye alsó és középfokú oktatásáról. Összeállította: Schmid Józsefné - Veszprém, 1989. fő roma származású felnőtt ismerkedett az olvasás és írás alapjaival. 1947. január 8-án miniszteri rendelet az egész országban engedélyezte az úttörő- csapatok iskolai szervezését. Az iskolák államosítása Az általános iskolai hálózat kiépülésében alapvető változást hozott az egyházi fenntartásban működő oktatási intézmények államosítása. Tildy Zoltán köztársasági elnök 1948. június 16-án hirdette ki „a nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átx’étele, az azokkal összefüggő' vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában” az Országgyűlés által alkotott 1948. évi XXXIII. törvénycikket. Jómagam egy tanerős evangélikus népiskola tanítójaként éltem át az iskola államosítását. A községben tanúja voltam, amikor Babarcsik Gyula római katolikus esperes egyet nem értésére hivatkozva megtagadta az államosítási jegyzőkönyv aláírását. A tényen azonban ez nem változtatott. Emlékszem, hogy a községben június 18-án a reggeli mise után negyed óráig szóltak a római katolikus templom harangjai. Az egyház így siratta-búcsúztatta az államosított óvodáját, iskoláját. Az államosítást követően felgyorsult az általános iskolák szervezése. Az 1948/49- es tanév kezdetére mindenütt megtörtént az egy településen működő volt felekezeti iskolák egy intézménnyé történő összevonása. Az összevonás lehetővé tette az elemi népiskola nyolc osztályát, a polgári iskolát és a gimnázium alsó négy osztályát magába foglaló általános iskola községekben történő megszervezését, kiépítését. A meglévő intézmények száma új iskolákkal is gyarapodott. Az újgazdává lett volt uradalmi cselédek majorokban, pusztákon példás összefogással varázsoltak, nyitottak új iskolát. A tanulmány írója részese volt a Csót-újmajori és a Csót-járóházi iskolák 657
