Lapok Pápa Történetéből, 2006
2006 / 4. szám - Zsédenyi János: Hűség
Ebedi és Zrabek az asztalhoz telepszenek, Zsedei is leül EBEDI: (a táskájából iratot szed elő, olvasni kezdi) Ezen császári resolutio szerint... (Fölnéz Zsedeire) ZSEDEI: Olvassa csak kend azt a resolution Eva lép be, bort és harapnivalót hoz az asztalra EBEDI: (tovább olvassa) Confiscationen bonorum et nobilitatis... (Újra felnéz Zsedeire, aztán gyorsan folytatja) Hisz obstinatissimus rebellibus qui causa, tot calamitatum... ZSEDEI: (csendesen) Aki mit nem adott, nem veheti el. Az ausztriai Josephus császár nekem, magyar nemesnek nem királyom. De lege non regnat. Protestálok. EBEDI: Kihez protestál kegyelmed? Zsedei lehajtott fejjel hallgat. Néhány pillanatnyi csend után Katus robban be jéldúltan KATUS: (Ebedire támad) Micsoda katonái vannak kegyelmednek?! Már az egész házat feldúlták. Szégyellje magát! Ebedi felkel, ki akarja tuszkolni Katust. Katus pofon üti Ebedit, Zrabek Ebedi segítségére siet. Dulakodás KATUS: (kétségbeesetten) Segítség! Segítsen valaki! Gergeeely! Segítség! Zsedei tehetetlenül áll, Gergely berohan, utána néhány német katona. Lefogják Zsedeit és Gergelyt is EBEDI: (a katonáknak) A parasztot húzzátok fel egy fára! Zsedeit meg zárjátok a kamrába! A katonák kiviszik Gergelyt és Zsedeit. Katus jajveszékelve a férje után fut. Éva reszketve, kezét tördelve áll, Ebedi a ruháját igazgatja ZRABEK: (Évához lép, átöleli) Nem félni. Te lenni szép. Én szeretni téged. Gyere! (A kér evet felé vonja) ÉVA: (kétségbeesetten) Mit akar tőlem?! Hagyjon békén, kérem! Eresszen! Zrabek a kerevetre dönti Évát, aki felsikolt EBEDI: (felröhög) Mit ellenkedsz? Úgysem menekedsz ez elől! (Röhög) Kintről lövések hallatszanak. Zrabe kirohan, Ebedi ijedten pakolja az iratait ZRABEK: (visszakiált az ajtóból) Die Teufel sind hier! Ebedi is kirohan. Eva lecsúszik a kerevetről, térdre rogyva imádkozik. Pár pillanat múlva Gergely ront be fejszével a kezében GERGELY: Hol van a labanc? Hol az a kutya?! ÉVA: (riadtan felnéz) Véres a fejszéd, Gergely! GERGELY: Az egyiket levágtam, de hol a másik?! (Kirohan) ÉVA: (összekulcsolva a kezét) Uram, ir- galmazz nékünk! És bocsásd meg a mi vétkeinket! Ferenc rohan be, két kuruc katona mögötte. Körülnéz, észreveszi Évát FERENC: (fölemeli a feleségét) Kedvesem, mi történt? Kárt tettek benned? Éva zokogva átöleli Ferencet FERENC: (a katonáknak) Gyorsan, utánuk! A kuruc katonák ki, az ajtóban a belép Katusba ütköznek KATUS: (a katonák után bámul) Hát ti meg mit kerestek itt?! (Fejét csóválja) Micsoda ribillió! (Meglátja Ferencet, odaszalad) Édes fiam, az Isten küldött benneteket! (Megla- pogatja Ferenc hátát) De sovány vagy, de rongyos! 580
