Lapok Pápa Történetéből, 2006

2006 / 3. szám - Huszár Jánosné: Iskola a Bakonyban

behívott tanítókat helyettesítettek. Én otthon maradtam szüleimnél. Varmi tanultam és minden erőfeszítéssel azon voltam, hogy taní­tói állást szerezzek. A pápai református lel­kész segítségével aztán 1938 márciusában állást kaptam Farkasgyepűn a Frigyes főher­cegről elnevezett erdei iskolában. 2. Ismerkedés Farkasgyepűvel és az intézmény fenntartójával Farkasgyepű 22 kilométerre fekszik Pápá­tól, a Pápa és Veszprém között közlekedő autóbusszal már akkoriban könnyen el lehetett érni. Ha országúton jöttünk Pápa felől, egy nehezen belátható, veszélyes kanyar, az úgy­nevezett „Halálkanyar” után rögtön a telep bejárata tűnt szemünkbe, a falu csak utána következett. A „Halálkanyart” azóta jócskán megszelídítették, de a telep külső képe nem sokat változott. A falu viszont megújult. A bakonyi sváb községből üdülő-település lett, panziók, kempingek várják a turistákat. A nagy őspark a nyírfahidacskákkal és a pavilonokkal volt első munkahelyem. Az er­dei iskola egy egészségügyi és oktatási intéz­mény szerencsés ötvözete volt, mely hűen tükrözte alapítóinak szociális érzékenységét. Mint később megtudtam, én az intézmény történetének kilencedik évében léptem annak szolgálatába. Eredetéről szólva Rácz István kéziratos tanulmánykötetének sorait idézem: „A Gyermekszanatóriumot, az »erdei iskolát« 1928-ban Vass József népjóléti miniszter ideje alatt, az O erkölcsi és anyagi támogatásával építették. Erre a célra a Veszprémi Római Katolikus Püspök (Rótt Nándor) a farkas­gyepűi Hallgató-hegyen, az erdőben 19 kát. hold nagyságú területet adományozott a Gyermekvédő Ligának. [...] A leendő épületek helyén kivágták a 80-100 éves öreg bükk, cser és tölgyfákat. Utána utat építettek, majd megkezdődött vidéki építőiparosokkal és kör­nyékbeli segédmunkásokkal az építkezés. A megnyitásra 1929-ben került sor. ” (Farkas­gyepű község története, 98. 1.) A hatalmas parkban volt az igazgatósági épület. Itt lakott a telep igazgatója családjával és itt voltak az irodák is. A vendégek számára fenntartott szobák is ebben az épületben nyer­tek elhelyezést. Külön épületben kapott helyet a 250 fö befogadására alkalmas ebédlő. A park hatalmas fáinak árnyékában állott a konyhaépület és élelmiszerraktár. Három fek- vőcsamok szolgálta a tüdőbetegek kezelésére alkalmazott korabeli terápiát, melynek lénye­ge a bőséges táplálkozás és sok pihenés volt. A tiszta levegő és a napfény éppúgy megtette a maga gyógyító hatását, mint az alpesi szana­tóriumokban, melyeket később Thomas Mann regényéből ismertem meg. A telep energiahálózata nem függött a fa­luétól. Külön villanyhálózati központ műkö­dött a parkon belül. Ez üzemeltette a telep ellátását szolgáló víztornyot is, mely egy ba­konyi forrás vizét nyomta fel a telep magas­ságába. Ennek a vizét vezették a fürdőépüle­tekbe, valamint az orvosi rendelőkbe és be­tegszobákba is. Kisebb raktárépületekben tá­rolták a ruhaneműt és egyéb szükséges dolgo­kat. A telep területén meteorológiai műszerek voltak elhelyezve, ezek állásáról reggel és este telefonon jelentést kellett adni Budapest­re, a Meteorológiai Intézetbe. Farkasgyepű sajátos fekvésének és klímájának köszönhető­en manapság is sokat szerepel az időjárás- és hójelentésekben. Az épületek mögött gazdasági udvar terült el. Itt röfögött a nyolc-tíz disznó, melyeket a bőséges étkezés maradékából kevert moslék­kal tápláltak. Ez is némi biztonságot jelentett a korabeli élelmiszerellátás akadozása esetére. Az erdei iskola az Országos Gyermekvédő Liga tulajdonában és kezelésében volt. A Liga jól szervezett társadalmi intézményként mű­ködött. Az akkori tehetős emberek segítették, ahogy ma mondanák: „szponzorálták”. Fő védnöke Habsburg Frigyes főherceg és fele­sége, Izabella főhercegnő voltak. A védnökök között olyanokat ismertem meg, mint a Posta akkori vezérigazgatóját, a kormányzó kabinet­főnökségének vezetőjét, követeket. A közpon­ti irodák Budapesten a Szentkirályi utcában egy bérház egész emeletét elfoglalták. Az én időmben a Liga ügyvezető igazgatója dr. Petri Pál kultuszminisztériumi államtitkár volt. Az intézmény támogatásában a kisemberek is részt vettek névtelen adományaikkal. Min­560

Next

/
Thumbnails
Contents