Lapok Pápa Történetéből, 2004

2004 / 5-6. szám - E. Csorba Csilla: „Egy birodalom láncszemei” - a Jókai-hagyaték története

majd nyoma veszett, s csak 2002-ben tudta a Petőfi Irodalmi Múzeum megvásárolni, vagy pl. azé a kéziraté, amelyet, több országot megjárva, Göncz Árpád kapott hivatalos ajándékként Izraelben, s hozott haza múzeumunkba.

Mekkora tehát a ma is felmérhető Jó- kai-birodalom, s melyek a legfontosabb láncszemei?

A források, így Jókay Jolán 1910-es adománylevele, a Petőfi-Ház 1911-ben nyomtatott katalógusa, a ház fennmaradt leltárkönyvei, s a Petőfi-Ház múzeumőre, Komáromi János 1929-es feljegyzései adnak eligazítást arról, hogy anno mekkora lehetett. Mint azt már említettük, a feljegyzések pontatlanok, hiányosak, ,Jókainé plajbásszal írt sorai”, vagy , Jókai eredeti kézirata” című feljegyzés nem segít az eligazodásban. A kéziratok a Pe- tőfi-Házhoz, majd utódjához, a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz több lépcsőben kerültek, így pl. a Hegedűs-, a Feszty- családtól, Ernst Lajos gyűjteményéből , Nagy Bella testvérétől , stb. Talán hihetetlennek tűnik, hogy ma múzeumunk Kézirattárában mindössze három regény kézirata teljes, s az is hogy az Egy az isten regény meglévő 39 fóliója tíz különböző helyről különböző időpontban érkezett gyűjteményünkbe 1950-es évek elejétől 1995-ig. (A kéziratgyűjtésre vonatkozó adatok Parragi Márta megjelenés előtt álló tanulmányából származnak.) A háborúk, az emberi gondatlanság, szakszerűtlenség eredményeként számos kézirat-együttes elveszett, megsérült, kifakult. Több Jókai-rokon szívesen ajándékozott egy -egy lapot az írói hagyatékból, Feszty Masa saját kézírásával, dedikáció- jával adta tovább az oldalakat a szerencsés ismerőseinek. Hogy a jellegzetes lila tintás Jókai írással mennyit írt a szerző? Az Est Hármaskönyve számításai szerint a száz kötetes jubileumi kiadásban kb. hetven millió betű van, amelynek nyomása egy akkori nyomda gépen nyolc évig tartott volna egy nyomdásznak, s ha nem

finom papírra, hanem pl. újságpapírra nyomták volna, Önéletírásában ő maga 350 kötet költői munkát említ 3937 ív terjedelemben. Jókai műveinek kiadója, Révay Mór János „kis quart oldalakról, finom papírról, lila tintáról, apró szabályos betűkről, egyenletes sorokról” ír, a „legszebb kéziratról, amit valaha látott”, ha Jókai leadott munkáira gondol, az oldalakon végig alig egy-egy javítás, egy- egy helyreigazítás, utólagos beszúrás. Mindez összefügg alkotómódszerével: „Előbb az egész regényt apróra kidolgozom a fejemben, a legutolsó dialógig, s mikor leülök írni, akkor oly sebesen írok, hogy egy szó törlés sem fordul elő a papíron” - írja Önéletírásában.

Jókai kézírásának módosulásai az idő múlásáról, életében bekövetkezett változásokról, személyiségének alakulásáról is vallanak. A személyiség, az írói, értelmiségi attitűd, az érdeklődés, az írói alkotófolyamat tanúja az írói könyvtár összetétele, jellegzetessége. „És most, mikor megállók az előtt a nagy bolond könyvtár előtt, mely csupa saját munkáimmal van tele, azon gondolkozom, hogy nem jobb lett volna-e mindennek kigondolatlan maradni. Ahelyett, hogy annyit írtam az egész világnak, nem jobb lett volna-e, ha csak magamnak írtam volna annyit, amennyi a bibliának belső táblájára elfér. Manapság egész utcám van szülővárosomban, amelyet nevemről kereszteltek el, nem jobb volna-e, ha ahelyett egy gunyhóban lenne ottan?” - teszi fel a költői, azonnal megválaszolásra kerülő kérdést A tengerszemű hölgy oldalain. Az impozáns - saját és mások munkáit is tartalmazó - könyvtár, amelynek képe fotókon, rajzokon is megjelenik, ma szintén nehezen rekonstruálható. Megtalálható benne édesapja, Jókai József könyvtárának néhány darabja, édesanyja féltve őrzött imakönyve, zsoltárkönyve. Saját művei magyarul és idegen nyelven, bőrkötésben, és egyszerű borítóval. Útleírások, beszámolók kémiai, fizikai felfedezé488