Lapok Pápa Történetéből, 2004

2004 / 5-6. szám - E. Csorba Csilla: „Egy birodalom láncszemei” - a Jókai-hagyaték története

majd nyoma veszett, s csak 2002-ben tudta a Petőfi Irodalmi Múzeum megvá­sárolni, vagy pl. azé a kéziraté, amelyet, több országot megjárva, Göncz Árpád kapott hivatalos ajándékként Izraelben, s hozott haza múzeumunkba. Mekkora tehát a ma is felmérhető Jó- kai-birodalom, s melyek a legfontosabb láncszemei? A források, így Jókay Jolán 1910-es adománylevele, a Petőfi-Ház 1911-ben nyomtatott katalógusa, a ház fennmaradt leltárkönyvei, s a Petőfi-Ház múzeumőre, Komáromi János 1929-es feljegyzései adnak eligazítást arról, hogy anno mek­kora lehetett. Mint azt már említettük, a feljegyzések pontatlanok, hiányosak, ,Jókainé plajbásszal írt sorai”, vagy , Jó­kai eredeti kézirata” című feljegyzés nem segít az eligazodásban. A kéziratok a Pe- tőfi-Házhoz, majd utódjához, a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz több lépcsőben kerültek, így pl. a Hegedűs-, a Feszty- családtól, Ernst Lajos gyűjteményéből , Nagy Bella testvérétől , stb. Talán hihe­tetlennek tűnik, hogy ma múzeumunk Kézirattárában mindössze három regény kézirata teljes, s az is hogy az Egy az is­ten regény meglévő 39 fóliója tíz külön­böző helyről különböző időpontban érke­zett gyűjteményünkbe 1950-es évek ele­jétől 1995-ig. (A kéziratgyűjtésre vonat­kozó adatok Parragi Márta megjelenés előtt álló tanulmányából származnak.) A háborúk, az emberi gondatlanság, szak­szerűtlenség eredményeként számos kéz­irat-együttes elveszett, megsérült, kifa­kult. Több Jókai-rokon szívesen ajándé­kozott egy -egy lapot az írói hagyatékból, Feszty Masa saját kézírásával, dedikáció- jával adta tovább az oldalakat a szeren­csés ismerőseinek. Hogy a jellegzetes lila tintás Jókai írással mennyit írt a szerző? Az Est Hármaskönyve számításai szerint a száz kötetes jubileumi kiadásban kb. hetven millió betű van, amelynek nyomá­sa egy akkori nyomda gépen nyolc évig tartott volna egy nyomdásznak, s ha nem finom papírra, hanem pl. újságpapírra nyomták volna, Önéletírásában ő maga 350 kötet költői munkát említ 3937 ív terjedelemben. Jókai műveinek kiadója, Révay Mór János „kis quart oldalakról, finom papírról, lila tintáról, apró szabá­lyos betűkről, egyenletes sorokról” ír, a „legszebb kéziratról, amit valaha látott”, ha Jókai leadott munkáira gondol, az ol­dalakon végig alig egy-egy javítás, egy- egy helyreigazítás, utólagos beszúrás. Mindez összefügg alkotómódszerével: „Előbb az egész regényt apróra kidolgo­zom a fejemben, a legutolsó dialógig, s mikor leülök írni, akkor oly sebesen írok, hogy egy szó törlés sem fordul elő a papí­ron” - írja Önéletírásában. Jókai kézírásának módosulásai az idő múlásáról, életében bekövetkezett válto­zásokról, személyiségének alakulásáról is vallanak. A személyiség, az írói, értelmi­ségi attitűd, az érdeklődés, az írói alkotó­folyamat tanúja az írói könyvtár összeté­tele, jellegzetessége. „És most, mikor megállók az előtt a nagy bolond könyvtár előtt, mely csupa saját munkáimmal van tele, azon gondolkozom, hogy nem jobb lett volna-e mindennek kigondolatlan maradni. Ahelyett, hogy annyit írtam az egész világnak, nem jobb lett volna-e, ha csak magamnak írtam volna annyit, amennyi a bibliának belső táblájára elfér. Manapság egész utcám van szülőváro­somban, amelyet nevemről kereszteltek el, nem jobb volna-e, ha ahelyett egy gunyhóban lenne ottan?” - teszi fel a köl­tői, azonnal megválaszolásra kerülő kér­dést A tengerszemű hölgy oldalain. Az impozáns - saját és mások munkáit is tartalmazó - könyvtár, amelynek képe fotókon, rajzokon is megjelenik, ma szin­tén nehezen rekonstruálható. Megtalálha­tó benne édesapja, Jókai József könyvtá­rának néhány darabja, édesanyja féltve őrzött imakönyve, zsoltárkönyve. Saját művei magyarul és idegen nyelven, bőr­kötésben, és egyszerű borítóval. Útleírás­ok, beszámolók kémiai, fizikai felfedezé­488

Next

/
Thumbnails
Contents