Lapok Pápa Történetéből, 2002
2002 / 3. szám - Huszár János: Bevezető a ’’Jókai rokonság Pápán” című tanulmányhoz
ben a főiskola gazdag könyvtára. Az emeleten milyen pompás fizikai múzeumot rendezett be Tarczy professzor; s nem kevésbé érdekes és értékes természetrajzi múzeumot Váli profesz- szor. Jó ideig a város nevezetességei közé tartozott az Új Kollégium e három helyisége. A vidéki látogatókban évekig nem volt hiány. Különösen a folyvást gyarapodó természetrajzi múzeum értékes régiségeit, pompás ásvány- és éremgyüjteményét, igen szép kitömött állatait örömest nézegették még azok a heti vásárra bejövő bácsik, nénik is, akiket az 1 krajcáros fejadó ellen sikerült a rosszindulatú irigységnek felheccelni.” Jókai Mór feleségével, Laborfalvi Rózával 1857-ben ellátogatott Pápára. Váli Ferenc először a még nem teljesen kész új épületbe vezette kedves sógorát és szép sógornőjét, és büszkeséggel mutatta be gazdag múzeumát. Jókai a szép kagylók iránt érdeklődött legjobban, és elhatározta, hogy ezután ő is gyűjteni fogja.- Nézd csak, Esztikém - szólt egy átlátszóan fehér, apró rózsaszín fodrokkal ékes kagylót mutatva nővérének, - ettől tanulták el az asszonyok a fodros ruhák fényűzését! A természet maga adja nekik a példát, hogyan ékesítsék magukat ragyogó díszekkel. Jókai ettől fogva minden külföldi útjáról küldött értékes tárgyat a múzeum számára. Jó pár évvel később Váli Marinak is jutott szerep a múzeumban, édesapjának segített a katalógusok elkészítésében. Válinak nagy érdeme volt abban is, hogy az Új Kollégiumhoz tartozó nagy kiterjedésű telken botanikus kertet, a Tapolca-parton uszodát, a vízen túli részen gimnasztika teret létesítettek. Ez utóbbinak tornaszerekkel való ellátása céljából Váli a pesti Clair-féle gimnasztikái kertet tanulmányozta. A pápai aztán jóval nagyobb és jobban felszerelt lett a pestinél. Lássuk, mit ír erről Váli Mari: ’'Különböző nagyságú nyújtók, korlátok, csomós és sima mászóköteleket tartó állványok, egyenesen (függőlegesen) álló létrák, kötélhágcsók, levegőben fekvő létrák, kúszásra alkalmas fenyők álltak ott. Volt a távugrás, magasugrás számára alkalmas hely és eszköz, köteleken csüngő vaskarikák; s egy négy lábon álló, kipárnázott, bőrrel bevont, nagyfejű, lóalakú alkotmány a hátába besrófolható nyeregkápával a lóra ugrás mesterségének gyakorlására. Mikor ez a tornatér május végére elkészült, legelőször a Schmidt ’’nenne” leány intézetének tanítványai, köztük Váli Mari is, beiratkozott Rodiczky bácsinál, aki - amint beszélték - Lengyelországból jött feleségével és egy kisfiával Magyarországba, és a honvédek soraiban harcolt, majd a fegyverletétel után egy jó ideig bujdosott, miközben felesége meghalt. Végre Pápára hozta sors kisfiával, hol a készülő gimnasztika teret látva ajánlkozott tornatanításra valami csekély honoráriumért.” ’’Ilyenformán szabadult fel kedves apám attól a nagy tehertől, hogy még a gimnasztikát is ő tanítsa, amint az szándéka volt, mikor rábeszélte az egyházkerület intéző férfiait és tanártársait, hogy a torna tanítását behozzák a pápai Kollégiumba”-írja Váli Mari. Aztán így folytatja: ’’Rodiczky bácsi úszni is tanított bennünket abban a kedves, áldott kis Tapolcában, melynek nagy érdemeit csak az tudja kellőképpen méltányolni, aki megfigyeli: mennyit köszönhet ennek a bővizű kis pataknak Pápa városa! Sok nagy folyóval felvehetné az a versenyt hasznos voltával, különösen azáltal, hogy télen sem fagy be.” A Tapolcában való fürdés áldásában később a pesti rokongyerekek, Hegedűs Sándorka és Lórántka is részesültek. Eszter néni tanította őket úszni. Botanikus kertet nemcsak az Új Kollégium telkén létesített Váli Ferenc, hanem saját háza mögött is. Amikor szüléink 1920-ban e házba költöztek, még akkor is szisztematikusan összeválogatott virágok, bokrok, fák, szőlők díszlettek ott. A kígyószisztől a jerikói loncig szinte mindenféle növény volt található, amiket természetrajz oktatásra használt fel a professzor. A lakásban több faliszekrény van, ezekben tartotta préselt leveleit, virágait. Ezekben volt az ő herbáriuma. Már komáromi tanársága idején is, azután Pápán is megtanította növendékeit gyümölcsfát, szőlőt, rózsát nemesíteni, gondozni. Az új otthon 1850-ben Pápára kerülve a Váli család többször is költözködött. Egyik lakást sem találták megfelelőnek. Tarczy professzor azt ajánlotta: ’’Vegyétek meg Tőkéssi uram házát!” Váli Mari így mutatja be Tőkéssi uramat: ’’Férfiszabó volt, akkora alak, hogy cilindere (mindig ajándékba kapottat viselt) egyharmad részét kitette az egész ember magasságának. Szorgal326
