Lapok Pápa Történetéből, 2001
2001 / 1. szám - Adatok a két világháború közti pápai huszárok életéből
A főépület és a kétemeletes legénységi laktanyaépület után egymással párhuzamosan állt a négy kitünően épített, tágas istálló. Ezekben egyenként 42 ló elhelyezésére nyílt lehetőség. Lőszer- raktárként külön földszintes épület szolgált a nyitott lovardán túl, a kaszárnya hátsó falánál.16 ..Tulajdonképpen a kiképzés az öthónapos katonaidőben megtörtént. Később, mikor hároméves lett a katonai szolgálat, a tulajdonképpeni kiképzés akkor is csak öt hónapig tartott. Utána jöttek a szakaszgyakorlatok, a századgyakorlatok. Tavasszal már majdnem mindig terepre igyekezett a század. A pápai huszárok gyakorlótere a Csornára vezető út mellett volt. abban a háromszögben, ahol a Győr és Csorna felé elágazó út elválnak egymástól. Az akkor egy nagy rét volt. Ott folytak le a lovas zártrendi gyakorlatok, harcászati gyakorlatok. A nagyszabású gyakorlatokra a teveli hegyen került sor. ekkor az ellenséget bábúk vagy katonák jelképezték. Ez egy hatalmas fensík volt, amely majdnem Iharkútig elnyúlt. Még az éleslövészetre is itt került sor."17 Amit Bertalan tiszthelyettes emlékezésében megörökített, az kiegészítésre szorul. Volt ugyanis a kaszárnya közelében még egy gyakorlóterük a huszároknak a Celli út végén, annak baloldalán. Ezt mindössze néhány holdas területet főként a kézigránátdobás és a robbantás gyakorlására használták. A Tevel melletti gyakorlótér elsősorban harcszerű lőtér céljára szolgált, ahol a valódi harci helyzetet megközelítő mozgó és álló emberalakokra lőttek éles lőszerrel. Ezt megelőzőleg a célratartást úgynevezett háromszögeléssel gyakorolták. Itt lövésre nem került sor. a katona három célzási gyakorlatának eredményét ceruzával rögzítették, majd az így nyert három pontot A szerző emlékezése 17 Lásd 2. Bertalan Gyula tiszthelyettes vonallal összekötve egy háromszöget kaptak. Minél kisebb lett a háromszög, annál jobb volt az eredmény. Ezután kispuskával. úgynevezett leventepuskával. melyhez kisméretű lőszert használtak, gyakorolták a célbalövést. Ilyen kispuska lötért a fedett lovarda mellett alakítottak ki. Ezután Acsád Pápa felé eső részén az úgynevezett elemi lőtéren folyt a lövészet gyakorlása, ahol rendes katonapuskával, karabéllyal fából ácsolt fékpadokról céltáblákra lőttek az újoncok. A golyószóróval és géppuskával történő gyakorlásra is volt itt mód. A lövés irányába eső földeken ilyenkor tilos volt dolgozni, innen biztonsági őrök tartották távol az embereket, bár a hatalmas földprizmák és fából készült golyófogók szinte lehetetlenné tették. hogy 1 8 puskalövedék kikerüljön a lőtér területéről. Akik a huszároknál szolgáltak Pápán, mindannyian elismeréssel nyilatkoztak arról a bánásmódról, melyben ott részesültek. Kiss Károly egykori huszár szakaszvezető erről így nyilatkozott emlékezésében: „A tisztek igen karakán emberek voltak, s bevonuláskor illendően fogadtak bennünket. Nem néztek le bennünket, emberséggel bántak velünk. A tiszthelyettesek is mind korrekt emberek voltak. A tisztesek, az őrvezetők, tizedesek és szakaszvezetők is nagy tekintélynek örvendtek, tisztességgel neveltek bennünket. Igaz. a humorérzés sem hiányzott belőlük. Mikor az első időkben egy-egy újonc leesett a lóról, s futott utána, hogy újra felkapaszkodjon rá. tréfásan ezt kiabálták: ..Öcsém, öcsém, megfiadzott a szürke!" Hangulatos volt a kiképzés, még a fenyítéseket is ambícióval jókedvűen hajtottuk végre."16 Az alaki kiképzés, a fegyverrel tisztelgés, a puskafogások végrehajtása, a karddal történő tisztelgés mozzanatainak végrehajtása ugyanolyan fontos volt a huszároknál, mint a gyalogságnál. Ezek 18 Lásd 16. A szerző emlékezése 19 Lásd 4. Kiss Károly szakaszvezetö 271
