Lapok Pápa Történetéből, 2001
2001 / 1. szám - Adatok a két világháború közti pápai huszárok életéből
gyakorlására jelentős időt fordítottak. A feszességet a katonás magatartást a 3. számú Nádasdy huszárezredben alapkövetelményként szerepeltették, s ez igen jól megfért a humánus bánásmód mellett.20 Annak ellenére, hogy a lóról történő leesés nagy próbatételt jelentett, ebből komoly baleset igen ritkán adódott. A huszárok erős csontozató, keménykötésü legények voltak, nem csináltak nagy ügyet belőle. Katonadolog - mondták, ha utána sántítottak is. Különben is becsületbeli kérdés volt, hogy a huszár, az elit fegyvernem tagja legyen erős, ne ijedjen meg a saját árnyékától, s képes legyen a nehéz zabos zsákot is felvinni a padlásra. A munkaszeretettel sem volt probléma, ha takarmány érkezett a kaszárnyába vagy trágyát kellett kihordani, mindjárt akadt vállalkozó.21 1938-ban, mikor háborús feszültség alakult ki hazánk és Csehszlovákia között, a Nádasdy huszárezred pápai osztályát is mozgósították egyéb alakulatokkal együtt. Megtörtént a tartalékosok behívása és felszerelése, a lóállomány kiegészítése és betanítása, s az északi határra irányítása. Az első bécsi döntés után a pápai huszárok is részt vettek a bevonulásban a visszacsatolt felvidéki területekre. Legnagyobb élményük a rimaszombati mámoros fogadtatás volt, ahol a Fő téren vettek részt egy szép hazafias ünnepélyen. S miután Munkácson a város szélén, a híres vár tövében egy teljes huszárezred elhelyezésére nyílt lehetőség, az egész Nádasdy huszárezredet oda vezényelték békehelyőrségnek. A pápai laktanya így kiürült, az utolsó egység 1939 elején hagyta el a várost. Ide még a tél folyamán traktorvontatású légvédelmi ágyúkkal felszerelt tüzéralakulat került, majd a nyár folyamán rendes, katonaruhába öltözött munkaszolgálatosok kaptak itt néhány hetes katonai kiképzést. Ekkor még 20 Lásd I. Juhász Kálmán tiszthelyettes -l Lásd 4. Kiss Károly szakaszvezető nem voltak érvényben azok a rendszabályok, melyek a zsidókat kitiltották a hadseregből, így ekkor munkaszolgálatos beosztást vallási különbség nélkül azok kaptak, akik a sorozásnál katonának nem váltak be. Rövidesen ők is eltávoztak. 1939. október 1-én a Szombathelyről ide érkező ejtőernyős kiképző keret vette birtokba a huszárlaktanyát, mely itt alakult századdá. 1940- ben zászlóaljjá majd 1944-ben ezreddé.-2 1939. március 15-én, mikor Csehországot a hitleri hadigépezet megszállta, a magyar csapatok háromnapos hadművelettel birtokba vették Kárpátalját. Munkácsnál a támadást a 3. számú a Nádasy huszárezred ütege készítette elő jól irányzott tiizével. A sikerben nagy része volt a pápai Kiss Károly szakaszvezetőnek. aki mint tüzérfigyelő parancsnokával Zrínyi Ilona várából irányította a hét és feles ágyúk ttizét. Az előrenyomulásban, mely komolyabb ellenállásba nem ütközött, az egész huszárezred részt vett. a polgári lakosság szívesen fogadta a magyar katonákat, az egyes településeken kenyérrel és sóval köszöntötték őket a pópák által vezetett küldöttségek.Munkácsról, mikor a behívásokkal felduzzasztották a létszámot gyakran kerültek kihelyezésre a huszárok egységenként a környékbeli falvakba, ahol a magyar lakosság nagy szeretettel fogadta őket. Maga a város is kedves volt számukra, pedig a többségében dunántúliakból álló legénység először nehezen barátkozott meg ezzel a számukra némileg idegen világgal.-4 Az 1940-es esztendő új izgalmakat hozott. Az ezredet hadilétszámra töltötték fel, a lóállományt kiegészítették, s úgy tűnt, elkerülhetetlen a háború Erdély birtoklásáért. Erről Bertalan Gyula tiszthelyettes a következőkben számol be: 22 Lásd 16. A szerző emlékezése Lásd 4. Kiss Károly szakaszvezető 24 Lásd 1. Juhász Kálmán tiszthelyettes 272
