Lapok Pápa Történetéből, 2001

2001 / 2. szám - Ágotha Tivadar: Három állomás

hiszem csak kétszer szavaltam. De harmadikas koromban már én voltam a jegyző. Vallási téren a Mária kongregációnak olyan sikere volt az ifjúság körében, hogy a kommu­nista vezetők (mikor már elég erősnek érezték magukat) ennek a felgöngyölésére törekedtek először. A tanárok A tanítóképző impozáns épülete a város szélén állt. Mikor én (1946 őszén) odakerültem, az oro­szok éppen kitakarodtak az intézetből. Mi még egy évig a cérnászok iskoláját használhattuk. Ennyi időre volt szükség, míg az épületet a keletázsiai barbárság romjaiból életképessé tették. Az intézet igazgatója Zala Pista bácsi volt. Jóságos öregúrnak bizonyult. Valójában csak helyettes igazgató volt. A régebbi német-barát Cse köt váltotta le. Kőszegről hamarosan az újabb igazgató is megérkezett. O már a megújított inté­zet igazgatói lakásását vette igénybe. Kiváló magyar ember volt és dr. Csoknyai Józsefnek hívták. Közléseit mindig a rá annyira jellegzetes bevezetővel erősítette a hirdetőtáblára: — Miheztartás végett közlöm az ifjúsággal. Ennek a derék embernek érdemeit nem aka­rom lebecsülni, de a magyar nyelv szeretetében addig ment, ami már a furcsaság határát súrolta. Egy alkalommal osztályunkba bejött és miután tüntetőén végignézett rajtunk, így szólt: — Betettem az ajtót. A be-t viszont olyan parasztosan, ahogy ő mondta „ízesen’' ejtette ki, hogy mindenki csak bámult. — Halljátok, milyen szép ez a magyar beszéd — folytatta. Most a beszéd szót kényeztette el. A hátam borzongott a nagy badarságtól. Már akkor átláttam, hogy ilyen lelkesítésnek semmi értelme nincs. Idők folyamán sok német - hol­land - flamand - svéd - francia és egyéb nemzet embereit kérdeztem meg, milyennek találják — hangzásra — a magyar nyelvet. Voltak, akik udvariasságból ugyan szépnek mondták, de leg­többjük nem volt elragadtatva. Egy átlagos hang­zású nyelvnek tartották. A zenét és éneket vi­szont minden idegen méltányolta, még a teljesen tudatlanok is. Osztályfőnökünk dr. Biczók Ferenc volt. Az új típusú tanár szerepét játszotta, de tele volt ellentmondásokkal. Azt hiszem ezt ő is csak később vette észre, ha észrevette. A hangsúly nála is a magyarságon volt. így az idegen hangzású neveket igyekezett kiirtani. Volt egy osztálytársunk (Lekicsnek hívták), akit állandóan a névmagyarosításra serkentett. Le- kics meg csak húzódozott. — De miért nem akarja? — kérdezte Biczók. — Nem lehet. — Miért nem lehet? — Mert akkor kihal a család — volt Lekics válasza. Szegény srácot attól fogva mindenki csak azzal húzta: — Hé Lekics, mikor hal ki a család? Biczók Ferenc az osztálynak azt is megma­gyarázta, hogy gazdasági téren milyen jelentős, ha a termelő parasztság összefog és szövetke­zeteket létesít. Azonnal reagáltak is: — Nem lehet — mondta Neuperger. — Mi az akadálya? — akarta Biczók tudni. — Az emberek félnek, hogy kommunizmus­ba kényszerítik őket. Mennyiségtanra először Zala Pista bácsi ok­tatott bennünket. O jól leereszkedett az osztály nívójára. Mindent alaposan megmagyarázott. Mikor Varga Dezső lett az új matematika taná­runk, nagy változás állt elő. O ugyan egész egy­szerűen kezdte, de hamarosan félelmetes fokra próbálta a növendékeket emelni. Varga Dezső a kifejezetten jellemes tanárok­hoz tartozott. Többször is kihangsúlyozta, hogy a Szentírás nagy tisztelője. Ennek a lapján is élt. Később a veszprémi vegyipari egyetemen lett professzor. Tanítványai Gausznak hívták. Pápán sokan féltek tőle, nemcsak azért mert szigorú volt, de valahogy az anyagot is mélyebben (sú­lyosabban) adta. Jómagam ugyan nem tűntem ki. de az átlagnál jobb voltam. így félnem sem kellett. Egy alkalommal a váltókról tanultunk. Varga Dezső feltette a kérdést: — Fiúk mi különbség van egy hamis váltó és egy hamisított váltó között? Míg a többiek mélyen gondolkoztak én azonnal válaszoltam: — Egy hamis váltóról akkor beszélünk, ha az már eredetileg hamis volt. Hamisított a váltó akkor, ha az eredeti példányt megmásítják, meghamisítják. — Jól van Agotha — helyeselt Varga Dezső — így van. Aztán elővette tanári noteszét és valamit be­jegyzett. Attól kezdve a jókhoz tartoztam. Gállá Pali bácsi magyart és történelmet ta­nított. Mikor elsős voltam, nálunk csak törté­nelmet oktatott. Ez még olyan idő volt. amikor 278

Next

/
Thumbnails
Contents