Lapok Pápa Történetéből, 2000
2000 / 6. szám - Pápai várleltárak a XVII. századból
pápai környezetének szerény fényűzése6 és a város környékén folytatott ,.majorsági" gazdálkodásának részben üzemszervezete, részben éves eredményessége. Különösen érdekes ez azért, mert a koraőszi leltárfelvétel alapján regisztrálhatók a pápai vár gabona készletei, valamint azok összetétele. A Lapok Pápa Történetéi következő számaiban szeretnénk közölni a pápai vár to vábbi, XVII. századból még fennmaradt leltárait is.' A szöveg közlésénél a betüszerinti átírást tartottam szem előtt, ahol értelemzavaró, vagy ma már nehezen érthető szóformák voltak ott jegyzetekkel igyekeztem segíteni a szövegértést. Dr. Hermann István szerkesztő Pápa visszafoglalása, 1597. 1 A berendezési tárgyak, nyoszolyák (ágyak) és kemencék többségéről maguk az összeírok mondják, hogy „paraszt” minta szerint készültek, vagyis a kastély berendezési tárgyainak jelentős része nem nagyon különbözhetett a gazdagabb mezővárosi polgárok, városban élő nemesek házainak lakásberendezésétől. A legnagyobb különbség a lakóépületek nagyságában kereshető. Sok szoba üres volt, vagy nem minden esetben odaillő tárgyakat tároltak benne. Vö. a kiadott leltár szövege. Ezt egyebek mellett indokolhatja a török háborúk veszélyes időszaka is. Amikor a főúri családok értékeiket védettebb birtokaikra halmozták. így kerültek az Esterházy család nagyobb értékű tárgyai, ékszerei, levéltára Fraknóra. Kismartonba, Lakompakra. Lánzsérra vagy más védettebb várakba. 7 Az 1648-as várleltár, Kiss István: A pápai plébánia története. Pápa, 1996.' 189-191). p. és az 1694-ben keletkezett leltár, Gerö László - Seű/mayer János: Pápa, Budapest, 1959. 45-54. p. Városképek — Műemlékek. 242 Pápa látképe, 1606.
