Lapok Pápa Történetéből, 2000
2000 / 6. szám - Pápai várleltárak a XVII. századból
LAPOK PÁPA TÖRTÉNETÉBŐL PANNICULUS SER.C. NO. 109. 2000. Pápai várleltárak a XVII. századból 1. A pápai, az ugodi és a devecseri vár 1639. évi leltára A pápai vár leltárát időről időre — bár nem szabályos időközönként — elkészítették. Ennek oka általában egy-egy birtokos halála, vagy a pápai uradalom átadása, bérbeadása egyik tulajdonostól, használótól a másiknak. A várleltárak helytörténeti vonatkozásaival eddig Mithay Sándor foglalkozott legrészletesebben.1 Az összefoglaló tanulmányban a Várkastély jelenlegi alaprajzát igyekezett a fennmaradt leltárakból kikövetkeztethető alaprajzokkal összhangba hozni. Sajnos különösen a XVII. századot tekintve az olvasóban néha az az érzés támadt, hogy az egymást követő leltárakban jelzett termeket, kamrákat, folyosókat és a különféle helyiségeket azért kellett néha feldarabolni, néha pedig újraegyesíteni, hogy a későbbi alaprajzzal összeegyeztet- hetöek legyenek." Az első ismert pápai várleltárat 1630- bcm készítették, sajnos az időközben megsemmisült oklevélről csak Reizner János re- gesztája tudósít: „A pápai vár felszereléséről s a pápai, devecseri és ugodi uradal-makról szerkesztett leltár, a midőn azokat gróf Esterházy Miklós nádor gróf Esterházy Lászlónak'1 kezeihez adta’’3 4 * A következő ismert inventárium, 1639-ből származik és eredetiben fennmaradt a Magyar Országos Levéltárban." A leltár közlésére azért van szükség, mert a Mithay Sándor által felhasznált részek egy esetleges, a feltételezett szobabeosztások azonosságát igazolni hivatott koncepció — egyre erősödő véleményünk szerint — jelenleg nem teljesen igazolható részei voltak. A rövid idézett részletek olvasata is több esetben bizonytalan. Szeretném, a város helytörténészeinek és a jelenleg folyó kastély rekonstrukciós munkák művészettörténész és régész munkatársainak a figyelmét is a fennmaradt szövegre ráirányítani. Összevetve a régészeti kutatások és falfeltárások eredményeivel részben kiegészíthetnék. részben megerősíthetnék, vagy cáfolhatnák Mithay következtetéseit. A várleltár nyelvészeti és néprajzi érdekességei is fontosak. A szóhasználat mellet fény derül a XVII. század első fele pápai várberendezéseire, megállapítható az Esterházy grófok ' Mithay Sándor: Adatok a pápai vár épületegyüttesének rekonstrukciójához, Veszprém 1983. In: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. szerk: Uzsoki András—Törőcsik Zoltán. Vö: a fenti tanulmány mellékleteként közölt Függelék. Uo. 215-220. p. és a két kastélyalaprajz. Ahhoz, hogy a valahai pápai vár és a jelenlegi kastély falainak, méginkább termeinek, egymásból való leszármazása megállapítható legyen alapos régészeti és falkutatómunkára volna szükség. 3 Esterházy László a Pápát megszerző Miklós nádor fia volt. 4 Reizner János: A Gróf Esterházy család pápai levéltára, Pápa, 199723-24. p. MOL P 108 hg. Esterházy család levéltára Rep. K Rep. 40 Fase. C. 18. p. füzetbe fűzve. Másolata: Gróf Esterházy Károly Kastély- és Tájmúzeum, Helytörténeti Adattár: 81.8.1. (Köszönöm dr. László Péter igazgató úr szívességét, amellyel a leltárra felhívta a figyelmemet.) 241
