Lapok Pápa Történetéből, 1999

1999 / 6. szám - Pájer Imre: A Csorna-pápai vasút építése a rábaközi sajtó tükrében

vasút építése ténylep, megkezdődött Marczaltő és Szuny közt azon helyeken, a hol a gazdasági viszonyok miatt lehetséges volt, a töltési mun­kálatokat is elkezdték. "J Az első kapavágások után sor került az en­gedélyezési eljárás utolsó fázisára is, amikor Dániel Ernő miniszter a képviselőház elé ter­jesztette a Csorna-pápai vasút építéséről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatban „helyi érdekű, gőzmozdonyú vasút'-nak nevezték a létesítményt. s A törvényjavaslat adatokat kö­zölt a költségekről, a finanszírozásról: Építési és üzletberendezési költség: 1.216.100 forint. Pályakilométerenként: 33.960 forint. A pálya hossza: 35.8 km. Forgalmi eszközökre 71.600 forint, tartalék képzésére 12.000 forint fordí­tandó. A földterület kisajátítási költsége: 2.402 forint/km. A 35 %-nyi törzsrészvény összeté­tele: 325.600 forint törvényhatóságok, közsé­gek és magánosok. 100.000 forint posta­hozzájárulás és állami segély. Az előbbi 60 az utóbbi 40 ezer forintot tett ki. A javaslat meg­szabta az építés határidejét, amely : az enge­délyokirat keltétől számított másfél év volt. Rögzítette, hogy a vasút üzletét a magyar ál­lamvasutak kezelik.’1’ Megtudhattuk azt is. hogy időközben a vas­út kezdeményezői az előmunkálati engedélyt és az összes jogokat Lindheim Ernő lovagra ruházták át. aki az 50.000 forintnyi engedélye­zési biztosítékot már letette.40 A továbbiakban tudósított a helyi sajtó a törvényjavaslat sorsáról: ..A csorna-pápai vas­út engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot a képviselőhöz május 25-iki gyűlésén harmad­szori olvasásban, a főrendiház pedig 28-ikán minden felszólalás nélkül elfogadta. ,, A hivatalos lap múlt pénteki számában közölte, hogy őfelsége a pápa-csornai h.é. vasút enge­délyezéséről szóló 1895. évi XXVI. lörvényczikket f.hó I-f-én szentesítette. "‘^-’7 Rábaközi Hírlap. 1895. július 7. Csorna-Kapuvár és Vidéke. 1895. május 25. y>vo. 49 t Jo. 4' Csorna-Kapuvár és Vidéke. 1895. június I. 4- Csorna-Kapuvár és Vidéke. 1895. június 29. A helyi sajtó átalakulását követően a továb­biakban már a Rábaközi Hírlap foglalkozott az eseményekkel: • 1895 augusztus: „A m. kir. átllam- vasútak igazgatósága a pápa-csornai vasút építésének ellenőrzésével Takács .Jenő fő­mérnök, kis-czelli osztálymérnököt hízta meg. • 1895 szeptember: ,, A csorna-pápai vasút a m. kir. államvasútak hivatalos érte­sítése szerint az idén nem tesz a forgalom­nak átadva, azon egyszerű okból, hogy részben gyenge erővel dolgoznak, részben pedig azért, mert a vasgyárak a nagy vas hidakhoz szükséges alkatrészeket nem képe­sek a kellő időre szállítani. „A csorna- pápai h.é. vasúttársaság végleg megalakult. Az igazgatóság elnöke Szabó .János nyug. tanácsos, alelnöke Lindheim Vilmos herceg, romániai bécsi konzul. • 1895 október: „A lapunk szerkesztő­ségéhez érkezett sokszoros kérdezősködé- sekre hiteles forrásból merített értesülésünk folytán közöljük, hogy a csorna-pápai vasút fövő év május hó végén, vagy' június elején adatik át a forgalomnak. " • 1896 március: „A csorna-pápai vas­útnál, mely május I-én lett volna a forga­lomnak átadva, az építkezésben szünet áillott be, mert a készéi vámnál az áradó víz a már kész töltéseket is elvitte és az építkezéseket mintegy két hónapra hátráltatta. „A csorna-pápai vasút alvállalkozói, tekintettel az elemi csapásokra, melyek az utolsó idők­ben a vasút építését hátráltatták, kérvényt adtak be. melyben kérik, hogy a naponta fi­zetendő 200 frt poenalet engedjék el. A vállalkozók reményük, hogy méjus közepén a vasút a forgalomnak átadható lesz. ha csak az ebenfurti vasúttal való tárgyalások nem hátráltatják. ' ,,A csorna-pápai vas­út teljes biztonsággal május közepén adatik át a forgalomnak. A síneket már mindenütt lerakják, csak a vashíd szerkezet még nem 43 Rábaközi Hírlap. 1895. augusztus 18. 44 Rábaközi Hírlap. 1895. szeptember I. 45 Rábaközi Hírlap. 1895. szeptember 8. 46 Rábaközi Hírlap. 1896. március 15. 47 Rábaközi Hírlap. 1896. március 22. 185

Next

/
Thumbnails
Contents