Lapok Pápa Történetéből, 1999
1999 / 6. szám - Pájer Imre: A Csorna-pápai vasút építése a rábaközi sajtó tükrében
már olvashattuk, a rábapordányi uradalom 30.000. a község 3.000 forint értékű részvényre tett ajánlatot. Ez az ajánlat befolyásolta a vasút vonalvezetését. Mint írták: ........ a r áhapordánvi jelentékeny ajánlatok a vasút eddigi irányán változást fognak okozni, a mennyiben a vonal Rábapordány felé fog hajolni és Szillsárkány igen messze fog elesni a vasútvonaltól. Volt község a Rábaközben, amely a számára kedvezőtlen vonalvezetés miatt visszalépett: .. Dör község is revocálta a jegyzett részvényeket, az alispán a visszavonást megsemmisítette, mire a döriek a közigazgatási bizottsághoz apelláltak és ha ott is el- utusíttatnak, a ministerhez mennek. A döriek ezen revocat iája azért történt, mert ők az aláírást föltételhez kötötték és a föltétel nem lett betartva. Csorna viszont - később részletesen bemutatandó okok miatt - nem sietett a részvények jegyzésével. Csak az 1893. február 27-i megyei közgyűlésen kért és kapott engedélyt hogy 5.000 forint értékű törzsrész- vényt jegyezzen. Az előmunkálatok sorába tartozott a köz- igazgatási bejárás is. A tervezett vasút köz- igazgatási bejárása során (Rába)Szentandrás, Szany, Rábacsanak és Egyed községek számára 1891 július 23-án a szanyi községházán, Csorna és Rábapordány számára másnap a esornai városházán tartottak értekezletet. (Ez utóbbi helyszínről megjegyzem, hogy a település községi besorolással rendelkezett, mégis a korábbi mezővárosi rangra emlékezve lakói városnak titulálták.) Az előkészületek sorában legalább ilyen fontossággal bírt - hisz a vasút létesítéséhez az állam pénzügyi hozzájárulására is szükség volt - az a tisztelgő látogatás, melyet 1892. február 26-án bonyolított le az érintett terület küldöttsége Baross Gábor miniszternél. így tudósított erről a Rábaköz: „A csorna-pápai vasút ügyében múlt hét pénteken nagy küldöttség jelent meg dr. Kuncz Adolf csornai prépost vezetése alatt Baross Gábor kereskedelmi miniszternél. E küldöttségben Csornáról részt vetlek: Hajas * Gyula főszolgabíró, dr. Egyedi Artúr, dr. Stricker Adolf Sugár Sándor, Szilvássy Dénes, Vadász Bánk és Franki Sándor. Pápáról részt vettek: Martonfalvy Elek helyettes polgármester, Néger Ágoston apátplébános. Kiss Gábor ref lelkész, Horváth Lajos főszolgabíró, dr. Steiner József physikus, Mészáros Károly rendőrkapitány, dr. Koricsoner Lipót, Hauer Béla. Szvohoda Venczel, Bartalos István. Voyta Adolf és Matkovies Pál. A küldöttséghez csatlakoztak Csávóiszky Lajos és dr. Fenvvessy Ferenc képviselők... A látogatás során a küldöttséget vezető premontrei prépost, a főrendi ház tagja indokolta meg a deputáció célját: „Az általunk képviselt vidék gazdasági viszonyai és kiválóan előrehaladt állattenyésztése régen érzik már a vasútvonalak hiányát. Ennek szükségét ismerték el Veszprém és Sopron vármegyék köztörvényhatósági bizottságai, továbbá Pápa rendezett tan. város közönsége, midőn a vasút létesítésére nagyösszegű hozzájárulásaikat megszavazták. Nagy mélt óságod bölcsessége pedig jól tudja, hogy’ ezen vasúti vonat egy oly vidéket szel át, mely a Rábaszabályozás költségei által nagymérvűi eg van terhelve, midőn tehát Excellentiád ezen vasúti vonal kiépítését lehetőivé teszi, a terhelt vidék jövedelmezőségét fokozza és ez által az állam jövedelmeit is emeli. Azért is tehát azon alázatos kéréssel fordulunk Nagyméltóságodhoz, hogy magas figyelmét ezen vasúti vonalra is kiterjeszteni és azt kegyesen engedélyezni méltóztassék. A miniszter válaszában kijelenté, hogy e vasút nemcsak Csorna és Pápa, hanem annak az egész termékeny vidék érdekeinek előmozdítója, amelyet e vasút át fog szelni és így nemcsak ennek, hanem az egész országnak hasznára válik, tehát a helyi érdekek mellett a közérdeket is képviseli. S végül kijelenté, hogy a küldöttség a kormány támogatására számíthat. Ezután a küldöttség Lukács Béla államtitkárnál tisztelgett, a ki szintén megígérte, hogy ezen ügyet támogatni fogja. *11 Rábaköz. 1891. január 6. I' Rábaköz. 1891. július 26. '2 Rábaköz. 1893. március 5. 179 >3 Rábaköz. 1892. február 28. I*» Uo.
