Lapok Pápa Történetéből, 1999
1999 / 1. szám - A ’marczaltői régi várkastély ’s az utolsó marczaltőyek Véghely Dezsőtől - A marcaltői régi kastély Ráth Károlytól
György és István nevében is - ellentmond a győri káptalan előtt Hathalmi Sándrin e család utolsó sarja végrendeletének, melyben ez az őket illető javakra nézve is intézkedett.98 1645-ben már ki volt halva a Marcaltői nemes család fiága, ami abból tűnik ki, hogy Várkonyi Amadé Leonhárd alnádor ellentmondott gróf Csáky László (Pápa és) Léva ura, birodalmi lovag, királyi tanácsos és komornyik, Pápai és Lévai főkapitány ellen. Aki az egyedül őt illető Marcaltői javakat felkérte és meg is nyerte.99 Amadé Leonhárd csakhamar visszanyerhette a Marcaltői jószágokat, mert Csáky- ékat nem találtam a javak birtoklásában.100 A Marcaltőiek kihalta után Marcaltő helysége is elpusztult, vagy tán a török tette tönkre, bizonyosan nem tudjuk, annyi áll, hogy a Fehérvári Eming a szomszéd Győr megyei Malomsok helység bíráját 1648-ban Székesfehérvárott megfogatta és addig nem bocsátá el, míg Marcaltő puszta falunak adóját, melyhez Malomsoknak semmi köze nem volt s határát sem használták, csak azért, mert egy földesuruk volt, 10 forintban megfizettette.101 A Marcal szigetében a puszta helység alatt levő kastély állott ugyan 1652-ben,102 s úgy vélekedünk hogy a törökök kiűzetése után is, de tán addig, míg az Amadé család a mostani kastélyt nem építeté, s lakhelyét a mocsáros helyről a helység melletti szép magaslatra át nem tévé, állott e kastély. Hanem az újnak építésekor ősi rossz magyar szokás szerint, a törökös világban menhelyet nyújtott régi erősített kastély kövei, téglái felhasználtattak s így az romba döntetett s még léte is feledésbe ment. A Marcal és Rába áradásainak üllepedéke pedig a romokat a földdel tette egyenlővé, s már csak a nép vénei beszéltek róla fiaiknak s unokáiknak. Ezelőtt körülbelül 30 évvel Horvát István Marcaltői jobbágy szilárd anyagból akarván egy új házat építeni, a családban élt szájhagyomány nyomán tudván azt, hogy a parochiális templomtól nyugotra mintegy jó puska lövésnyire a falu alatti urasági nyárasban régi épületrom van, azon kéréssel folyamodott a Marcaltői uradalmi 98 U. o. VIII. 52.1. 99 U. o. IX. 126.1. 100 Vö: Véghely Dezső cikkét korábban ugyanebben a számban. I0'M. tört. tár VII. 73. Győri káptalan országos levéltára XV. 43. 2038. szám alatt. tiszttartó Kinder úrhoz, engedné meg, miszerint ő ott téglát és követ fejthessen. A nem itt született tiszttartó Horvát Istvánt kinevette. Azonban ez neki állott s az alapot kezdvén ásni a téglát haza hordta. Kinder az ásást eltiltván, a téglát elkobozta. Nem sokára változván a tiszttartói állás, Horvát István ismét neki állott a romoknak, de Stetina József tiszttartó, elődje eljárását követte. Ezen másodszori ásás közben találtak egy réztányért, vagyis inkább födőt, mely jelenleg régiség gyűjteményemben van. Ezután ismét feledés fátyola kezdé befödni a marcaltői régi kastély helyét, de 1861- ben a magva szakadt gróf Amadé család leányutódai közt részben osztály, és Marcaltőn tagosztály is eszközöltetvén, az uraság birtokában levő helység alatti nyáras, a volt jobbágyság birtokába jutott. Azon erdőrész, hol a régi Marcaltői kastély állott Nagy József volt jobbágy birtokába jött, ki is, valamint többi polgártársai az erdőt levágván, a fák gyökereit is kiszedni elhatározták és azok kiásásához fogtak. Azonban csakhamar meggyűlt a bajuk, mert vastag falakra akadtak, melyek közé a fák gyökerei behatolván, ez által munkájukat igen megnehezítették. Azonban a kiásandó téglából szép hasznot remélvén, családjával és cselédeivel neki esett, s az alapfalakat ásni s az előkelőit téglákat kihányni kezdették. Nagy lön a Marcaltőiek bámulása, midőn a kihányt egész és darab téglákon betűket, sőt számokat is találtak. Ekkor vettem a irt, hogy a marcaltői templom alatti erdőcskében régi falak alapjaira, feliratos téglákra, ágyúdarabokra találtak. Hogy alapfalakat, ágyúdarabokat találtak, az nem lepett meg, de a feliratos, jegyes téglák emlegetése csakhamar a helyszínére vonzott, hol nagy bámulatomra csakugyan régi, s pedig magyar, feliratos téglákat találtam. A rom a következő állapotban volt: Mintegy 20 öl hosszúságú és 10 öl szélességű tér vagyis két szoba helye 10 lábnyira ki volt ásva, s mivel víz adta fel magát, a további ásást meg kellett szüntetni. Világosan kitűnt, hogy az alapfalak alatt karózat van s arra építtetett a kastély. E helytől mintegy 20 lépésnyire a kutat is keresték, a monda után, de meg nem találhatták meg. 137