Lapok Pápa Történetéből, 1999

1999 / 1. szám - A ’marczaltői régi várkastély ’s az utolsó marczaltőyek Véghely Dezsőtől - A marcaltői régi kastély Ráth Károlytól

György és István nevében is - ellentmond a győri káptalan előtt Hathalmi Sándrin e család utolsó sarja végrendeletének, melyben ez az őket illető javakra nézve is intézkedett.98 1645-ben már ki volt halva a Marcaltői ne­mes család fiága, ami abból tűnik ki, hogy Várkonyi Amadé Leonhárd alnádor ellentmon­dott gróf Csáky László (Pápa és) Léva ura, bi­rodalmi lovag, királyi tanácsos és komornyik, Pápai és Lévai főkapitány ellen. Aki az egyedül őt illető Marcaltői javakat felkérte és meg is nyerte.99 Amadé Leonhárd csakhamar vissza­nyerhette a Marcaltői jószágokat, mert Csáky- ékat nem találtam a javak birtoklásában.100 A Marcaltőiek kihalta után Marcaltő hely­sége is elpusztult, vagy tán a török tette tönkre, bizonyosan nem tudjuk, annyi áll, hogy a Fehér­vári Eming a szomszéd Győr megyei Malom­sok helység bíráját 1648-ban Székesfehérvárott megfogatta és addig nem bocsátá el, míg Mar­caltő puszta falunak adóját, melyhez Malom­soknak semmi köze nem volt s határát sem használták, csak azért, mert egy földesuruk volt, 10 forintban megfizettette.101 A Marcal szigetében a puszta helység alatt levő kastély állott ugyan 1652-ben,102 s úgy vé­lekedünk hogy a törökök kiűzetése után is, de tán addig, míg az Amadé család a mostani kas­télyt nem építeté, s lakhelyét a mocsáros helyről a helység melletti szép magaslatra át nem tévé, állott e kastély. Hanem az újnak építésekor ősi rossz magyar szokás szerint, a törökös világban menhelyet nyújtott régi erősített kastély kövei, téglái felhasználtattak s így az romba döntetett s még léte is feledésbe ment. A Marcal és Rába áradásainak üllepedéke pedig a romokat a föld­del tette egyenlővé, s már csak a nép vénei be­széltek róla fiaiknak s unokáiknak. Ezelőtt körülbelül 30 évvel Horvát István Marcaltői jobbágy szilárd anyagból akarván egy új házat építeni, a családban élt szájhagyomány nyomán tudván azt, hogy a parochiális temp­lomtól nyugotra mintegy jó puska lövésnyire a falu alatti urasági nyárasban régi épületrom van, azon kéréssel folyamodott a Marcaltői uradalmi 98 U. o. VIII. 52.1. 99 U. o. IX. 126.1. 100 Vö: Véghely Dezső cikkét korábban ugyanebben a számban. I0'M. tört. tár VII. 73. Győri káptalan országos levéltára XV. 43. 2038. szám alatt. tiszttartó Kinder úrhoz, engedné meg, miszerint ő ott téglát és követ fejthessen. A nem itt született tiszttartó Horvát Istvánt kinevette. Azonban ez neki állott s az alapot kezdvén ásni a téglát haza hordta. Kinder az ásást el­tiltván, a téglát elkobozta. Nem sokára vál­tozván a tiszttartói állás, Horvát István ismét neki állott a romoknak, de Stetina József tiszttartó, elődje eljárását követte. Ezen másodszori ásás közben találtak egy réztányért, vagyis inkább födőt, mely jelenleg régiség gyűjteményemben van. Ezután ismét feledés fátyola kezdé be­födni a marcaltői régi kastély helyét, de 1861- ben a magva szakadt gróf Amadé család le­ányutódai közt részben osztály, és Marcaltőn tagosztály is eszközöltetvén, az uraság birto­kában levő helység alatti nyáras, a volt job­bágyság birtokába jutott. Azon erdőrész, hol a régi Marcaltői kastély állott Nagy József volt jobbágy birtokába jött, ki is, valamint többi polgártársai az erdőt levág­ván, a fák gyökereit is kiszedni elhatározták és azok kiásásához fogtak. Azonban csakhamar meggyűlt a bajuk, mert vastag falakra akadtak, melyek közé a fák gyökerei behatolván, ez által munkájukat igen megnehezítették. Azonban a kiásandó téglából szép hasznot remélvén, csa­ládjával és cselédeivel neki esett, s az alapfala­kat ásni s az előkelőit téglákat kihányni kezdet­ték. Nagy lön a Marcaltőiek bámulása, midőn a kihányt egész és darab téglákon betűket, sőt számokat is találtak. Ekkor vettem a irt, hogy a marcaltői temp­lom alatti erdőcskében régi falak alapjaira, fel­iratos téglákra, ágyúdarabokra találtak. Hogy alapfalakat, ágyúdarabokat találtak, az nem le­pett meg, de a feliratos, jegyes téglák emlegeté­se csakhamar a helyszínére vonzott, hol nagy bámulatomra csakugyan régi, s pedig magyar, feliratos téglákat találtam. A rom a következő állapotban volt: Mintegy 20 öl hosszúságú és 10 öl szélességű tér vagyis két szoba helye 10 lábnyira ki volt ásva, s mivel víz adta fel magát, a további ásást meg kellett szüntetni. Világosan kitűnt, hogy az alapfalak alatt karózat van s arra építtetett a kastély. E helytől mintegy 20 lépésnyire a kutat is keresték, a monda után, de meg nem találhatták meg. 137

Next

/
Thumbnails
Contents