Lapok Pápa Történetéből, 1999

1999 / 1. szám - A ’marczaltői régi várkastély ’s az utolsó marczaltőyek Véghely Dezsőtől - A marcaltői régi kastély Ráth Károlytól

Kihánytak gerendákat, keszői követ, sok mindenféle téglát és ágyúdarabokat, az utóbbi­ból szereztem meg én is egyet, melybe 2 fontos golyó fért. A téglák közt találtam, először: keskeny s a most szokásosnál jóval kisebbekre, milyent a XTV-dik században vetettek, mint a cseszneki vár falaiban láthatni, mely mint bizonyosan tudjuk a XIV. század elején épült, ennek folytán bátran merem következtetni, hogy a Marcaltői család a mai kastély helyén állhatott középkori castellumának tégláit is beépítteté a XVII-dik századi erődített házába. Másodszor: NICOLAVS MARCZALTO 1 61 2 felirattal. Megjegyzendő, hogy a második sorban levő L beütnek alja s a T beütnek felső részei az álta­lam látottakon nem vehető ki, hihető, hogy a vetőláda e helye sérülést szenvedett. Harmadszor: Kétféle hosszúkás és ki­sebb nagybetűs feliratos téglákra MARCZ[ALTO] 61 és MARCZ[ALTO] 6 1 sok keresés után sem találhattam épet ezekből, csak hiányosokat, nevezetes, hogy a 4 utolsó betű, az évszám első és utolsó betűje mind a két felén hiányzik, itt is a fennebbi ok állhat. Negyedszer: az építő vezeték- és kereszt­nevének első szótagai, úgy az évszámmal ellá­tott téglákra, melyeknek jegyei a vető vályú készítőnek ügyetlensége miatt megfordítva álla­nak: Azaz MAR[CZALTŐI] MIK[LÓS] 1608. így tehát háromféle, a XVII-dik század ele­jén magyar felirattal vetett téglát bírunk s ez igen nevezetes. Ez volt fő és indító oka jelen cikkem írásának. Schwantner103 híjába mondá Introductio in rém Diplomaticam című müvé­ben: a magyarok nem használták a magyar nyelvet sem köz sem magán ügyeikben; mert hogy többet ne említsek, csak a jelen és mullt évtizedben e cikk írója egy 1395-dik évi magya­rul irt határjárást; Szalay Ágoston, Hunyady Mátyás korabeli magyar köriratú pecsétet; Rómer Flóris 1606-ból magyar feliratos haran­got fedezett fel, s íme most háromféle magyar feliratos téglát ösmertetek. S tán ez utolsó felfe­dezése a magyar régiségbúvárnak s már ki vol­na merítve hazánk e tekintetben? Óh nem, hisz csak most kezdünk hozzáfogni a valódi rend­szeres kutatáshoz! Ne hagyjunk semmit se figyelmünkön kí­vül s akkor bámulatos eredményt tud felmutatni a magyar régész. Tehát mindent jól kell meg­nézni és megvizsgálni! Amikor még az Esterháziak voltak a kastély gazdái 103 Schwartner Márton neves történész, statisztikus. (1759-1823) ** Győri Történeti és Régészeti Füzetek III. 149-157. p. 138

Next

/
Thumbnails
Contents