Lapok Pápa Történetéből, 1999
1999 / 1. szám - A ’marczaltői régi várkastély ’s az utolsó marczaltőyek Véghely Dezsőtől - A marcaltői régi kastély Ráth Károlytól
dott, ki az 1610-dik év június hó 15-én a fennemlített tanúk kihallgatását a győri káptalannak megparancsolta. Ez utóbbi testület Polosticai András olvasó kanonokot, győri püspöki helyettest és soproni keresztest kiküldé. Aki is a kirendelt nádori emberek közül Hatos Bálintot maga mellé véve, július 22-kén a Marcaltői kastélyba mentek, hol a fennemlített tanukat Czi- ráki Lászlón kívül együtt találván, azokat kikérdezték és meghiteztették94 Ugyan ezen okmány és Győr megye jegyzőkönyve őt már ekkor (1610) Veszprém megye alispánjának mondja, ki a szeptember 30-án tartott Győr megyei gyűlésen mindazok ellen tiltakozik, kik ez időben a Marcal vizén révet állítottak s ott révbért s vámot szednek. Második neje volt Török Anna. 1627- ben okleveles nyomára akadunk, hogy Lovászpatona egyrészét is bírta.95 1628- ban pedig Bolerázi István zirci apát idézteti meg, Esterházy Miklós nádor utján, mint Túri György fiának Benedeknek tutorát, mivel az apátságnak Sol, Olaszfalu, Tevel, Kovács, Berény, Polány, Vejim, Előszállása, Karakószállása, Koppány, Borsát, Pencele, Ság, Szentkirály és Zirc részint lakott, részint népte- len Fejér és Veszprém megyékben fekvő falvait bitorolta, s mely jószágokat az apát 1616-ban II. Mátyás királytól kapott adományban.96 A következő 1629-dik évben Katalin leányát Csői Pathy Zsigmondhoz adta férjhez, ki is a menyasszony részére február 21-kén a következő eredeti felvallást tette a győri káptalanban: „Mivelhogy én Pathy Zsigmond, az nem- zetes és vitézlő Marczaltöwy Miklós uram hajadon leányát Marczaltöwy Kata aszszonyt, hajadon fejjel magamnak választottam házastársul. Kinek tisztességes lakodalmára avagy elhálásunkra hagyattatott napra, - mint rövid üdőt hagyván egymás között az lakodalomnak és elhállásunknak - melyre én az megnevezett Marczaltöwy Kata mátkám aszszony után menyekezőre semminemű öltözetbeli ruhát és egyébb tartozandó eszközöket nem vihettem, hanem az én ipám Marczaltöwy Miklós uram ő kegyelme, és mátkám aszszony az ő kegyelme 94 A nádor levele uo. 10. 28. 1114. szám alatt fellelhető. (Meghiteleztette = hitelesen megtudakolta tőlük, kivallatt\>a őket.) 95 U. o. 20. 59. 3563. szám alatt. 96 U. o. 56. fiókban. leánya Marczaltöwy Kata aszszony egyet értvén, ő kegyelmének adták én nekem bemutató, avagy utána vivő tartozandó egy öltöző ruházatot. Úgymint egy vörös virágos vont arany szoknyát, egy kis subát fekete virágos bársonyt, aranyos virágos vörös bársonynyal bél lettet éppenséggel, egy arany láncot, egy bokor arany perecet, egy fejkötőt arany boglárral rakottat, ismég egy aranyos párta övét, kiket én az ő kegyelme leányának Marcaltövi Katának az én mátkám aszszonynak, elhálásunknak idején bemutattam. Az mely nekem adott jókat adtak én nekem Marcaltövi Miklós ipám uram és mátkám aszszony 500 forintban, az mely megnevezett 500 forintig kötöm zálagul ő kegyelmeknek az én csői jószágomat ilylyen conditióval: Hogyha magtalan meghalnék, avagy maradékom nem maradna, és az én mátkám, ki jövendő feleségem lejendő lévén, élni fog holtom után, tehát az én bátyáim Pathy uraimék, és egyébb következendő atyámfiai, eine vehessék az megnevezett csői jószágomat, míg az megnevezett 500 forintot meg nem adják feleségemnek holtom után. Az hol penig előbb halála történnék mátkámnak elhálásunk után magtalan, tehát én tartozzam és az én maradékom is Marcaltövi Kata kívül is, - ki más feleségemtől való lehetne - Marcaltövi Miklós uramnak és maradékinak megtéríteni az megnevezett 500 forintot minden pör patvar nékül, én awagy maradékom. Az hol penig én, awagy az én utánnam való maradékim meg nem tartanák, és nem engednének, tehát minden törvény folyása ellen, az én mátkám aszszony, Marcaltövi Kata aszszony és maradéki, és mind penig Marcaltövi Miklós ipám uram ő kegyelme és maradéki ezen levelemnek erejével, nemine contradiecen- te egy szolgabiróval és egy esküttel, az megnevezett jószágomhoz nyúlhassanak és bírhassák mind addig, valamig az én maradékim, kik más feleségemtől lehetnének, se penig az én atyámfiai, kiket holtom után az én jószágom illethetne, el ne vehessék, míg az megnevezett 500 forintot, Marcaltövi Kata asszonynak és maradékinak és ipám uramnak Marcaltövi Miklós uramnak és az ő kegyelme maradékinak meg nem adják.” Reá nem sokára Marcaltői Miklós meghalt, mert fia István 1630-ban már, mint néhai Marcaltői Miklós fia említetik.97 István is elhalván 1634-ben már fivére Mihály - Keresztúri 97 Győri káptalan VII. jegyzőkönyve 428.1. 136